Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Önvalód Ideje:: 10-05-2015 @ 07:08 pm |
|
|
|
|
Önvalód
Kereszted csendje felett, megdermed a képzelet. Már lehunytad szemed, hisz úgy érzed nincs tovább.
Bár a leporolt könyvek életunt lapjai mögül előbújik újra önvalód, s rádöbbensz, hogy vágyaid nem te vagy, az csak illúzió, mi délcegen simogat.
Már tudod, vágyaid veszte vagy, igaz, hallod még a hangokat, mik zivatart súgnak elméd lüktető tövébe, de már nem fáj a világ.
Eltűnt a vad akarás, s álmaid helyére a levitézlett káprázat után, harctalan lelked megvillan önmagad előtt.
A leplezetlen valóság nem más csupán, mint tündöklő önmagad, s egyszerű csodád. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-05-2015 @ 07:08 pm
Hozzászóló: a_leb (Ideje: 10-06-2015 @ 09:25 pm) Comment: Nekem tetszett. Talán azért, mert nagyon él bennem a történet, a "délceg" és "levitézlett", "harctalan" szavak miatt egy küzdelmes élet utáni világvesztő jelenik meg előttem... ballag a katona... A zárásban megfogalmazott értékesség szépen teljesítette ki a verset. Jó volt olvasni, megfogott a hangulata.
aLéb |
|
|
|
|
Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 10-14-2015 @ 10:33 am) Comment: Nagyon tetszett a különleges hangulata, a gondolatisága. Gratulálok! |
|
|
|
|
|