Élt egyszer egy eldugott kis faluban egy idős asszony, akinek három, középkorú lánya volt. Ők a családjukkal máshol laktak. Mind férjezett, mindnek egy-egy fia és lánya.
A keresztjük persze különbözött. Az első fia születésétől nagyon beteg volt, édesanyja még a széltől is óvta. Erre ráment a családi életük, mindketten ittak. A második lánynak a férje ivott csak, de ő nagyon. Meg erősen cigarettáztak is. Koruk ellenére saját lakással nem rendelkeztek.
A harmadik, a legkisebb volt a legszerencsésebb. Ő jó, összetartó családba került. Bár nem voltak gazdagok, de tiszteletre méltó állásuk volt mindkettőjüknek, a lakásban rend, tisztaság, a gyerekek kitűnően neveltek. (Vagy idomítottak?)
Az idős édesanya a legkisebb lányára volt büszke csak. A többieket lenézte kissé körülményeik miatt, meg azért, mert nem látogatták őt sűrűn. Inkább csak ha kellett nekik valami. Piroskát viszont mindenkinek emlegette, még a nővéreinek is, hogy bezzeg Piroska, őnála mindig minden tökéletes, ő milyen remekül neveli gyermekeit, milyen szépen gyarapodik anyagilag is.
Piroska jólelkű volt. Őszintén szerette testvéreit, és nem értette, őt miért nem szereti egyik sem. Ha átutaztak a városon, ahol ő lakott, egyszer sem jutott eszükbe, hogy meglátogassák. Pedig ő mindig elment hozzájuk, és még ajándékot is vitt.
Közeledett a karácsony. A középső testvér lánya remekül rajzolt, és úgy döntött, fest valami szép képet a nagymamájának, amit majd kitehet a falra Piroska gyerekeinek képe mellé. (Másnak a fényképe ott sosem volt elöl.) Mivel a nagyi szorgalmas templomjáró, imádságos lelkületű asszony volt, valami szentképre gondolt, egy Máriára. Adventben szorgalmasan festegette is a képet, remekül sikerült. Meg azonban senkinek sem mutatta, rejtegette, hadd legyen meglepetés. Még a keretezőhöz is maga vitte el.
Eljött december 24. délutánja. Közösen mentek el a Mamához az ajándékokkal. A kislány boldogan adta át a képet. A Nagyi örömmel bontotta ki, de mikor meglátta, lefagyott arcáról a mosoly. A szülők is kíváncsian odapillantottak, majd összenéztek.
Mária arca Bezzeg Piroskáé volt, feje felett hatalmas glóriával.
|