[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 397
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 397


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Csodaszép Magyarország 51. Csepreg
Ideje:: 12-10-2015 @ 10:16 am


Csepreg

Csepreg környéke földrajzilag a nyugat-magyarországi peremvidék része.
Itt találkozik egymással az Alpok keleti lábánál elterülő dombvidék és a magyar Kisalföld.
A terület a Rába-Rábca vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A környék legnagyobb folyója a Répce. A folyó a Bucklige Welt-nek nevezett ausztriai dombvidéken ered és az újkori szabályozást megelőző korokban Kapuvártól északra a Hanság mocsaraiba ömlött.
Az elnevezés:
Jellegzetes honfoglaláskori személynév Csepreg (török jelentése: "borseprő").
Az ártó szellemek megtévesztését szolgáló törökös névadás jellegzetes példája a név.
A legrégibb puszta személyneves típushoz tartozik. Eredete feltétlenül a honfoglalást közvetlenül követő időkre nyúlik vissza Bük és Kőszeg között várja látogatóit Csepreg, amely az Anjouk korában királyi város volt.
Határos még vele Tömörd, Horvátzsidány, Peresznye, Szakony (az utóbbi Győr-Moson-Sopron megyében).
Autóbuszon a város Szombathely és Bük felől jól megközelíthető, de a környező településekre is innen jár busz. Vasútvonala az egykori Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal része volt, melyet 1974. május 26-án bezártak. Jelenleg nem közelíthető meg vasúton, a legközelebbi állomás a Sopron-Szombathely vonalon lévő Bük.
Az autóbusz forgalmat a Vasi Volán bonyolítja, autóbuszállomása a Fő téren van.
Csepregen a legkorábbi állandó emberi település nyomai az újkőkorból valók.
A rómaiak és az avarok is megtelepedtek Csepregen, ahol lehetőség nyílt a Répce-folyón való átkelésre.
A mai város a 9. században a Keleti-Frank Királysághoz tartozott.
A 10. században a honfoglaló magyarok kifosztották, majd birtokba vették a területet, amely később több törzs szállásterülete is volt.
A harmincéves háború során, 1621-ben a Bethlen Gábor pártján álló Csepreget a császár seregei feldúlták.
A vasúti közlekedés a közelben a Déli Vasút kezelésében 1865-ben nyílt meg a Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.
Az 1950-es közigazgatási reform sokszorosan kedvezőtlenül érintette a várost, mivel megszűnt a csepregi járás, a települést egyszerű községgé fokozták le és Vas megyéhez csatolták.
1974-ben megszüntették az akkor már megkurtított Sárvár–Répcevis-vasútvonalat; ez is hátráltatta Csepreg fejlődését.
1995. július 1-jén városi rangot kaphatott. 2012-ig a Csepregi kistérség központja volt.

A Felsővárosi részén található SZENT-MIKLÓS TEMPLOM (14. század) főoltárképe Johann Cymbal mesteri alkotása.
Középkori az alsóvárosi SZENT KATALIN-IMAHÁZ is, de építésének pontos időpontját homály fedi.
A város jelentős műemléke még a középkori eredetű NÁDASDY-KASTÉLY és a 19. században emelt ROTTERMANN-KASTÉLY.

Nevezetessége még
Boldogasszony-kápolna
Szentkút-kápolna története és leírása:
A Kőszeg felé vezető út mentén áll, közvetlen a város szélén. Csuzy Gáspárné építtette Schrenk Ferenc mesterrel, 1815-ben, barok stílusban.
Kovácsolt vasrács ajtaja virágkelyhes lezárással már régebbi későbarokk munka.
A szájhagyomány szerint a korábban itt álló kápolna ajtaja volt.
Homlokzatán Szent Anna és a gyermek Mária, valamint Nepomuki Szent János kőből faragott szobrai állnak. A jobb oldali falban tagolt kávájú, mély kút van. A homlokzat orma hullámos lezárású két szélén fenyőtobozzal díszítve.
A bejárattal szemben áll a fából készített neogótikus oltár melynek tengelyében Mária királynői jelvényekkel díszített szobra látható.
A tabernákulum két oldalán Szent Erzsébet és Szent Imre herceg szobrai vannak elhelyezve. Az oltár melletti falon egy keleti stílusban festett, szép Mária-ikon függ, melyet a szóhagyomány az előző templom kegyképeként tart számon.
A kápolna búcsújáró hely. Ünnepe Mária Szent Nevének napján, szeptember 12-én van.


Utoljára változtatva 12-10-2015 @ 10:16 am


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 12-12-2015 @ 05:44 pm)

Comment: István, részletes, szép leírást hoztál most is, szívesen olvastam. aLéb


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 12-14-2015 @ 07:39 am)

Comment: a_leb:Örülök, hogy olvastad és tetszett. Mindig jól esik, hogy van hozzá néhány kedves szavad. Szeretettel köszönöm. István


Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 12-17-2015 @ 08:30 am)

Comment: No itt már jártam. Nem csalódtam írásodban. :)))


Hozzászóló: AngyaliAndi
(Ideje: 12-17-2015 @ 09:00 am)

Comment: Örülök, hogy olvashattam, köszönöm!


Hozzászóló: Almasy
(Ideje: 12-17-2015 @ 07:27 pm)

Comment: Köszönöm, a rengeteg új infót. Nem kritikaként mondom, de annyi minden érdekes dolgot közölsz velünk, hogy legalább négyszer elolvasom, hogy agyamba eltudjam raktározni.Nem könnyű az én koromban, de megpróbálom. ölellek GYUpp.


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 12-18-2015 @ 12:07 pm)

Comment: Anna1955: Örülök, hogy most is itt jártál és főleg, hogy most is tetszett. Szeretettel köszönöm. István


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 12-18-2015 @ 12:09 pm)

Comment: AngyaliAndi: Nekem öröm, hogy olvasod a leírásaimat. Szeretettel köszönöm. István


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 12-18-2015 @ 12:11 pm)

Comment: Almasy: Nem félek attól, hogy valamit nem értesz meg elsőre. Ezeknél már sokkalta többet is láttál. Köszönöm a kedves véleményedet. Szeretettel. István


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.34 Seconds