Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Csodaszép Magyarország 51. Csepreg Ideje:: 12-10-2015 @ 10:16 am |
|
|
|
|
Csepreg
Csepreg környéke földrajzilag a nyugat-magyarországi peremvidék része.
Itt találkozik egymással az Alpok keleti lábánál elterülő dombvidék és a magyar Kisalföld.
A terület a Rába-Rábca vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A környék legnagyobb folyója a Répce. A folyó a Bucklige Welt-nek nevezett ausztriai dombvidéken ered és az újkori szabályozást megelőző korokban Kapuvártól északra a Hanság mocsaraiba ömlött.
Az elnevezés:
Jellegzetes honfoglaláskori személynév Csepreg (török jelentése: "borseprő").
Az ártó szellemek megtévesztését szolgáló törökös névadás jellegzetes példája a név.
A legrégibb puszta személyneves típushoz tartozik. Eredete feltétlenül a honfoglalást közvetlenül követő időkre nyúlik vissza
Bük és Kőszeg között várja látogatóit Csepreg, amely az Anjouk korában királyi város volt.
Határos még vele Tömörd, Horvátzsidány, Peresznye, Szakony (az utóbbi Győr-Moson-Sopron megyében).
Autóbuszon a város Szombathely és Bük felől jól megközelíthető, de a környező településekre is innen jár busz. Vasútvonala az egykori Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal része volt, melyet 1974. május 26-án bezártak. Jelenleg nem közelíthető meg vasúton, a legközelebbi állomás a Sopron-Szombathely vonalon lévő Bük.
Az autóbusz forgalmat a Vasi Volán bonyolítja, autóbuszállomása a Fő téren van.
Csepregen a legkorábbi állandó emberi település nyomai az újkőkorból valók.
A rómaiak és az avarok is megtelepedtek Csepregen, ahol lehetőség nyílt a Répce-folyón való átkelésre.
A mai város a 9. században a Keleti-Frank Királysághoz tartozott.
A 10. században a honfoglaló magyarok kifosztották, majd birtokba vették a területet, amely később több törzs szállásterülete is volt.
A harmincéves háború során, 1621-ben a Bethlen Gábor pártján álló Csepreget a császár seregei feldúlták.
A vasúti közlekedés a közelben a Déli Vasút kezelésében 1865-ben nyílt meg a Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.
Az 1950-es közigazgatási reform sokszorosan kedvezőtlenül érintette a várost, mivel megszűnt a csepregi járás, a települést egyszerű községgé fokozták le és Vas megyéhez csatolták.
1974-ben megszüntették az akkor már megkurtított Sárvár–Répcevis-vasútvonalat; ez is hátráltatta Csepreg fejlődését.
1995. július 1-jén városi rangot kaphatott. 2012-ig a Csepregi kistérség központja volt.
A Felsővárosi részén található SZENT-MIKLÓS TEMPLOM (14. század) főoltárképe Johann Cymbal mesteri alkotása.
Középkori az alsóvárosi SZENT KATALIN-IMAHÁZ is, de építésének pontos időpontját homály fedi.
A város jelentős műemléke még a középkori eredetű NÁDASDY-KASTÉLY és a 19. században emelt ROTTERMANN-KASTÉLY.
Nevezetessége még
Boldogasszony-kápolna
Szentkút-kápolna története és leírása:
A Kőszeg felé vezető út mentén áll, közvetlen a város szélén. Csuzy Gáspárné építtette Schrenk Ferenc mesterrel, 1815-ben, barok stílusban.
Kovácsolt vasrács ajtaja virágkelyhes lezárással már régebbi későbarokk munka.
A szájhagyomány szerint a korábban itt álló kápolna ajtaja volt.
Homlokzatán Szent Anna és a gyermek Mária, valamint Nepomuki Szent János kőből faragott szobrai állnak. A jobb oldali falban tagolt kávájú, mély kút van. A homlokzat orma hullámos lezárású két szélén fenyőtobozzal díszítve.
A bejárattal szemben áll a fából készített neogótikus oltár melynek tengelyében Mária királynői jelvényekkel díszített szobra látható.
A tabernákulum két oldalán Szent Erzsébet és Szent Imre herceg szobrai vannak elhelyezve. Az oltár melletti falon egy keleti stílusban festett, szép Mária-ikon függ, melyet a szóhagyomány az előző templom kegyképeként tart számon.
A kápolna búcsújáró hely. Ünnepe Mária Szent Nevének napján, szeptember 12-én van.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 12-10-2015 @ 10:16 am
Hozzászóló: a_leb (Ideje: 12-12-2015 @ 05:44 pm) Comment: István, részletes, szép leírást hoztál most is, szívesen olvastam.
aLéb |
|
|
|
|
Hozzászóló: perucz (Ideje: 12-14-2015 @ 07:39 am) Comment: a_leb:Örülök, hogy olvastad és tetszett. Mindig jól esik, hogy van hozzá néhány kedves szavad. Szeretettel köszönöm. István |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 12-17-2015 @ 08:30 am) Comment: No itt már jártam. Nem csalódtam írásodban. :))) |
|
|
|
|
Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 12-17-2015 @ 09:00 am) Comment: Örülök, hogy olvashattam, köszönöm! |
|
|
|
|
Hozzászóló: Almasy (Ideje: 12-17-2015 @ 07:27 pm) Comment: Köszönöm, a rengeteg új infót. Nem kritikaként mondom, de annyi minden érdekes dolgot közölsz velünk, hogy legalább négyszer elolvasom, hogy agyamba eltudjam raktározni.Nem könnyű az én koromban, de megpróbálom. ölellek GYUpp. |
|
|
|
|
Hozzászóló: perucz (Ideje: 12-18-2015 @ 12:07 pm) Comment: Anna1955: Örülök, hogy most is itt jártál és főleg, hogy most is tetszett. Szeretettel köszönöm. István |
|
|
|
|
Hozzászóló: perucz (Ideje: 12-18-2015 @ 12:09 pm) Comment: AngyaliAndi: Nekem öröm, hogy olvasod a leírásaimat. Szeretettel köszönöm. István |
|
|
|
|
Hozzászóló: perucz (Ideje: 12-18-2015 @ 12:11 pm) Comment: Almasy: Nem félek attól, hogy valamit nem értesz meg elsőre. Ezeknél már sokkalta többet is láttál. Köszönöm a kedves véleményedet. Szeretettel. István |
|
|
|
|
|