Már látogatni voltam épp csak otthon,
 szülőfalumban buszra várva fáztam,
 így hát behúzódtam nosztalgiából
 s egy tárlat várt a közösségi házban.

 Kedves Földim, miket festesz te itten?
 A vásznadról reám tekint az utcánk,
 és szinte látom, hogy a sarkon túlnan
 a gyér füvű kis labdatérre jutnánk.

 Portréban is jeleskedel, barátom,
 szomszédunkból is itt néhány alak.
 Az ismerősök arcait ha nézem,
 tudod, hogy néha rám kacsintanak?

 Minek mentem Chagallt csodálni Pécsre,
 és el Kazovszkijt látni fenn a Várban,
 tőled tanulnék itthon lenni újra,
 hiszen titokban mindig erre vártam.