[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 195
Tag: 2
Rejtve: 0
Összesen: 197

Jelen:
Tagi infók winner Küldhetsz neki privát üzenetet winner winner
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Csodaszép Magyarország 60.
Ideje:: 02-01-2016 @ 11:38 am


Sárvár

Ahol az első magyar nyelvű könyvet nyomtatták.

A mai város úgy jött létre, hogy 1902-ben Sárvárhoz csatolták Vármellék és Tizenháromváros községeket, 1912-ben Sárt és Péntekfalut, majd 1968-ban még Rábasömjént is.

A Rába és a Gyöngyös összefolyásának közelében fekvő kisváros már a magyarok bejövetele előtt kedvelt településhelye volt a rómaiaknak és az avaroknak egyaránt.
A honfoglalás után a települést földvárral erősítették meg, s valószínűleg e várról kapta a nevét is – SaarWar - , első írásos említése 1288-ból való.
Az eredetileg királyi birtoknak számító várost az egyre nagyobb hatalomra szert tevő Kőszegi-oligarchia a 14. század elején bekebelezte, s csak Károly Róbert szerezte vissza tőlük 1327-ben.
Ekkoriban Castrum Nigrum néven ismerték a várat és a körötte elterülő települést.
Ám Zsigmond király több más királyi birtokkal együtt Sárvárt is eltékozolta, így került az a Kanizsai család birtokába.
A család utolsó női sarja, a mindössze 12 éves Kanizsai Orsolya 1534-ben feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, így az egész Kanizsai vagyon beleolvadt az egyre növekvő Nádasdy birtokba.
A mezőváros a Nádasdyak idején (1534-1670) élte virágkorát.
A nagy műveltségű Nádasdy Tamás a reformáció kulturális fellegvárává varázsolta a várat:

iskolát építtetett, több művészt is az otthonába invitált (például Tinódi Lantos Sebestyént).
Az általa alapított nyomdában munkálkodott Sylvester János, s itt készült az első, magyar nyelven kinyomtatott könyv az Új Testamentum 1541-ben, de Sylvester nevéhez fűződik az első nyomtatott magyar-latin szótár, a Grammatika Hungaro-Latina is.

Az ötszögletű várban kapott helyet a Nádasdy Ferenc Múzeum, amelyben a város története és a Nádasdyak élete követhető nyomon (korabeli, bár nem eredeti bútorok segítségével).
Értékes üveg-, térkép-, huszár- és fegyverkiállítása is látogatható.
Az épület legszebb része a nagyterem, amelynek falait megannyi freskó díszíti, amelyek a tizenöt-éves háború csatáit és báró Nádasdy Ferenc, a portyázó törökökkel hadakozó dunántúli főkapitány, a „fekete bég” haditetteit örökítik meg. (Nádasdy unokája rendelte meg).
Nádasdy Ferenc özvegye volt Báthory Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.
1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809. június 2-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán a város francia kézre került, a francia csapatok novemberig maradtak itt.
Az új fellendülés akkor kezdődött, amikor 1803-ban az Este-Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették. A várost 1871-ben fosztották meg város címétől; ugyanebben az évben érte el a vasút. Elektromos energiát 1897-től kapott az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését: 1895-ben cukorgyárat, 1904-ben műselyemgyárat építettek;
A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben avatták fel a kórházat.
A vár udvarán nyaranta szabadtéri előadásokat rendeznek, de az egykori erőd ad helyet a művelődési otthonnak és a városi könyvtárnak is.

A hangulatos kisváros nevezetességei közé tartozik még a várral szemközti, népies-klasszicista stílusban emelt, négyoszlopos oromzatú Evangélikus templom és a főtéren álló barokk Szent László-Templom.
Az ide betérő éber látogató egy furcsaságra is figyelmes lehet: a mennyezeti freskón az egyik angyalfigura szárnya kilóg a kép keretéből. Ez a megoldás - nekem legalábbis - szokatlan.

A vár körül a Gyöngyös patak partján terül el az arborétum (az egykori várkert), amely kellemes kikapcsolódást ígér, s amelynek éke egy 1862-ben ültetett, 36 méter magas piramistölgy, de a sétáló négy 300-400 éves mocsári tölgyfát is láthat itt.

A város közelében két különböző hévforrás is fakad.
Az egyik 1200 méter mélyről feltörő 43 Celsius-fokos, mozgásszervi panaszok és sportsérülések gyógyszer.
A másik nőgyógyászati problémák kezelésére alkalmas.
A tavak víztükrét öt napozósziget és öt híd tagolja és teszi hangulatossá.

Tinódi Lantos Sebestyén a kor leghíresebb vándor lantosa, élete vége felé érkezett Sárvárújszigetre, a Nádasdy várba, s itt lelt végül örök nyugodalmat. Leghíresebb költeményei: Az Eger vár viadaljáról való ének, a Szegedi veszedelem, a Budai Ali basa históriája és a Dávid király.


Utoljára változtatva 02-01-2016 @ 11:38 am


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: fényesi
(Ideje: 02-01-2016 @ 07:33 pm)

Comment: Nagyszerű küldetésben vagy István! Üdv. fTJ


Hozzászóló: mickey48
(Ideje: 02-02-2016 @ 09:51 am)

Comment: Remek ismertető - kellemes utazás...


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 02-02-2016 @ 10:01 am)

Comment: fényesi: Köszönöm ezt a kedves megállapítást. Hozzáteszem, hogy örömmel csinálok. Sokat tanulok belőle magam is, mire egy-két adatot leellenőrzök. Üdv.: István


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 02-02-2016 @ 10:03 am)

Comment: mickey48: Örülök Miklós, hogy velem tartottál. Üdv.: István


Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 02-03-2016 @ 02:41 pm)

Comment: Lendületes, színes leírás, örömmel olvastam a történeti ismertetést, az egy-egyszemélyes részlettel közelebb hozott történetet. aLéb


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 02-05-2016 @ 12:56 pm)

Comment: a_leb: Köszönöm, hogy olvastad és jól esik a véleményed. Üdv.: István


Hozzászóló: Almasy
(Ideje: 02-05-2016 @ 06:39 pm)

Comment: Voltam Sárváron, nem is olyan régen! Sajnos ez a sok remek infó nem volt birtokomban. De így utólag is köszönöm. ölellek GYUpp


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 02-06-2016 @ 09:28 am)

Comment: Almasy: Jó kis hely. Örülök, hogy újat is tudtam róla mondani. Üdvözöllek. István


Hozzászóló: blue
(Ideje: 02-14-2016 @ 04:52 pm)

Comment: Veled az írásaidon keresztül utazom. :)


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 02-16-2016 @ 07:36 am)

Comment: blue. Nagyon örülök, hogy az útitársam vagy. Köszönöm. Puszi. István


Hozzászóló: AngyaliAndi
(Ideje: 02-17-2016 @ 09:31 am)

Comment: Voltunk Sárváron, nagyon tetszettek a kiállítások. Istentelenül eltévedtünk, és hiába volt GPS, Józsi bácsi a biciklin vezetett ki minket a városból. :))))))))))))))))))))))))


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 02-18-2016 @ 10:42 am)

Comment: AngyaliAndi: Nagyon sok látnivaló akad. Nektek pedig még egy örök emlék is. Örülök, hogy olvastad. Szeretettel: István


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.30 Seconds