- A megállóban, már nagy volt a tumultus, többnyire a korán munkába induló apátiák miatt. A Busz, már az érkezéskor is zsúfolt volt,
a megállóban lévő többiből, alig néhány tudott csak felszállni. s mivel a jármű mindössze; nyolcvan legfeljebb kilencven személyes volt,
az APÁTIA nagyobb része kívül rekedt.
A belül lévők, gyorsan elhelyezkedtek ügyelve arra, hogy, ha a következő megálló valamelyikében felszállna, - mondjuk egy agilis KÖZÉRDEKLŐDŐ, akkor az semmiképp se befolyásolja, zavarja meg a széleskörben kialakult állapotot.
Lássuk be;az tényleg furcsán jönne ki, ha egymásmellé kerülne az APÁTIA és a felvillanyozott KÖZÉRDEKLŐDÉS.
A gondos előrelátás azonban a jelen esetben, némiképp túlzónak bizonyult, ugyanis közel s távol, egyetlen KÖZÉRDEKLŐDŐ sem mutatkozott, de ez ma már természetes lett.
Állítólag ez nem mindig volt így.
Egy ELVAGYUNK mesélte, aki még fiatalkorában hallott olyanokat, hogy "legyen béke és szabadság", meg, hogy: "Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet, / Ha majd a jognak asztalánál / Mind egyaránt foglal helyet", - szóval az ELVAGYUNK regélte,
hogy hajdanában, valami mindig izzott a felszín alatt.
Lehet, de most biztos, hogy semmi sem izzik. Most a "lendület" van napirenden.
A MAGABIZTOSOK lendülete. Ők azok akik kezükbe vették a dolgok irányítását, maguk mellet tudva a LATENSEKET és az APÁTIÁT.
Így hárman küzdöttek a válság, - no és a külső lejáratók ellen.
Legyünk igazságosak és szóljunk még az ELVAGYUNK és a PITYKÉSEK - röl is. Túl sok méltatást azonban nem érdemes rájuk pazarolni,
mert annyira lefoglalja őket az identitásuk keresése, hogy csak topognak, mint lúd a jégen.
- A MAGABIZTOSOK viszont; akik nagyon is magabiztosak, - mind e közben serény munkába kezdtek; mindenhol ott vannak, dolgoznak a hivatalokban a földeken a kereskedelemben, mindenütt, ahol fontos dolgok vannak napirenden. A LATENS és az APÁTIA, mint országos hálózat, mindenütt a MAGABIZTOSOK - at támogatta.
Így az országnak is jó lett; egyre jobban teljesít, és a reformok is bejöttek. Szépen "halad" az Ország.
Mindezen közben haladt a Busz is, már közel járt a megállóhoz, rajta a sok APÁTIÁVAL. A megállóba érve , nyíltak az ajtók s az
APÁTIA nagy része kezdte elhagyni a Járművet.
A megállóba érve, azonban furcsa érzés tört rájuk: úgy érezték, valami nem stimmel! Nem kellet sokáig várni, hogy megoldódjon a
rejtély, mint kiderült: rossz buszra szálltak.
Az APÁTIA erre csak annyit mondott apatikusan; rossz buszra szálltunk fel, de talán jön majd egy másik, ami jó irányba visz.
|
|
|
|
|
