Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Csodaszép M.O.: 77. Sárvár Ideje:: 06-09-2016 @ 07:44 am |
|
|
|
|
Sárvár
Ahol az első magyar nyelvű könyvet nyomtatták.
A mai város úgy jött létre, hogy 1902-ben Sárvárhoz csatolták Vármellék és Tizenháromváros községeket, 1912-ben Sárt és Péntekfalut, majd 1968-ban még Rábasömjént is.
A Rába és a Gyöngyös összefolyásának közelében fekvő kisváros már a magyarok bejövetele előtt kedvelt településhelye volt a rómaiaknak és az avaroknak egyaránt.
A honfoglalás után a települést földvárral erősítették meg, s valószínűleg e várról kapta a nevét is – SaarWar - , első írásos említése 1288-ból való.
Az eredetileg királyi birtoknak számító várost az egyre nagyobb hatalomra szert tevő Kőszegi-oligarchia a 14. század elején bekebelezte, s csak Károly Róbert szerezte vissza tőlük 1327-ben.
Ekkoriban Castrum Nigrum néven ismerték a várat és a körötte elterülő települést.
Ám Zsigmond király több más királyi birtokkal együtt Sárvárt is eltékozolta, így került az a Kanizsai család birtokába.
A család utolsó női sarja, a mindössze 12 éves Kanizsai Orsolya 1534-ben feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, így az egész Kanizsai vagyon beleolvadt az egyre növekvő Nádasdy birtokba.
A mezőváros a Nádasdyak idején (1534-1670) élte virágkorát.
A nagy műveltségű Nádasdy Tamás a reformáció kulturális fellegvárává varázsolta a várat:
- iskolát építtetett, több művészt is az otthonába invitált (például Tinódi Lantos Sebestyént).
Az általa alapított nyomdában munkálkodott Sylvester János, s itt készült az első, magyar nyelven kinyomtatott könyv az Új Testamentum 1541-ben, de Sylvester nevéhez fűződik az első nyomtatott magyar-latin szótár, a Grammatika Hungaro-Latina is.
Az ötszögletű várban kapott helyet a Nádasdy Ferenc Múzeum, amelyben a város története és a Nádasdyak élete követhető nyomon (korabeli, bár nem eredeti bútorok segítségével).
Értékes üveg-, térkép-, huszár- és fegyverkiállítása is látogatható.
Az épület legszebb része a nagyterem, amelynek falait megannyi freskó díszíti, amelyek a tizenöt-éves háború csatáit és báró Nádasdy Ferenc, a portyázó törökökkel hadakozó dunántúli főkapitány, a „fekete bég” haditetteit örökítik meg. (Nádasdy unokája rendelte meg).
Nádasdy Ferenc özvegye volt Báthory Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.
1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809. június 2-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán a város francia kézre került, a francia csapatok novemberig maradtak itt.
Az új fellendülés akkor kezdődött, amikor 1803-ban az Este-Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették.
A várost 1871-ben fosztották meg város címétől; ugyanebben az évben érte el a vasút. Elektromos energiát 1897-től kapott az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését: 1895-ben cukorgyárat, 1904-ben műselyemgyárat építettek;
A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött.
1909-ben avatták fel a kórházat.
A vár udvarán nyaranta szabadtéri előadásokat rendeznek, de az egykori erőd ad helyet a művelődési otthonnak és a városi könyvtárnak is.
A hangulatos kisváros nevezetességei közé tartozik még a várral szemközti, népies-klasszicista stílusban emelt, négyoszlopos oromzatú Evangélikus templom és a főtéren álló barokk Szent László-Templom.
Az ide betérő éber látogató egy furcsaságra is figyelmes lehet: a mennyezeti freskón az egyik angyalfigura szárnya kilóg a kép keretéből. Ez a megoldás - nekem legalábbis - szokatlan.
A vár körül a Gyöngyös patak partján terül el az arborétum (az egykori várkert), amely kellemes kikapcsolódást ígér, s amelynek éke egy 1862-ben ültetett, 36 méter magas piramistölgy, de a sétáló négy 300-400 éves mocsári tölgyfát is láthat itt.
A város közelében két különböző hévforrás is fakad.
Az egyik 1200 méter mélyről feltörő 43 Celsius-fokos, mozgásszervi panaszok és sportsérülések gyógyszer.
A másik nőgyógyászati problémák kezelésére alkalmas.
A tavak víztükrét öt napozósziget és öt híd tagolja és teszi hangulatossá.
Tinódi Lantos Sebestyén a kor leghíresebb vándor lantosa, élete vége felé érkezett Sárvárújszigetre, a Nádasdy várba, s itt lelt végül örök nyugodalmat. Leghíresebb költeményei: Az Eger vár viadaljáról való ének, a Szegedi veszedelem, a Budai Ali basa históriája és a Dávid király.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 06-09-2016 @ 07:44 am
Hozzászóló: a_leb (Ideje: 06-09-2016 @ 08:17 pm) Comment: De jó, hogy írtál Sárvárról, nagyon régen jártam ott, és most sok mindent felidéztél bennem. Örömmel olvastalak.
aLéb |
|
|
|
|
Hozzászóló: perucz (Ideje: 06-11-2016 @ 11:37 am) Comment: a_leb: Ez is szép hely! Párszor jártam ott, de mindig elfelejtek utánajárni, hogy Kabos Lászlónak (itt született) van-e valami emlékhelye. Ha van, egy szer megkeresem. Szeretettel: István |
|
|
|
|
Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 06-16-2016 @ 09:00 am) Comment: Mi alaposan megismertük Sárvárt. :)))))))))))))))))) Úgy eltévedtünk, hogy ha nem ment meg minket egy bringás, még most is ott keringenénk.:)))))))))))))))))))))) |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 06-17-2016 @ 05:52 am) Comment: Igen, itt már jártam. :))) |
|
|
|
|
Hozzászóló: perucz (Ideje: 06-17-2016 @ 07:40 am) Comment: AngyaliAndi: Ezek szerint nem csak megismerted, hanem felejthetetlen is lett. Örülök, hogy olvastad. Szeretettel István
|
|
|
|
|
Hozzászóló: perucz (Ideje: 06-17-2016 @ 07:41 am) Comment: Anna1955: Eléggé ismert hely. Úgyszólván: útba esik jövet-menet!
Köszönöm, hogy olvastad. Szeretettel: István |
|
|
|
|
Hozzászóló: Almasy (Ideje: 06-21-2016 @ 10:14 pm) Comment: Voltam Sárváron, de ezt a nagyon sok és érdekes tudnivalót nem tudtam a városról. köszönöm Neked. ölellek GYUpp |
|
|
|
|
Hozzászóló: perucz (Ideje: 06-23-2016 @ 08:04 am) Comment: Almasy: Bizony szép hely. Még Tinódinak is tetszett. Köszönöm, hogy olvastad. Szeretettel: István |
|
|
|
|
|