Velünk van az Isten
Télben és tavaszban,
Gyorsan haladó, néma évszakokban,
Aki nem hisz benne nem is láthatja,
Pedig Ő itt van és vígasztalhatatlan.
Lénye benne van minden tiszta vízben,
Mikor égre néztek az Ő szemébe néztek,
De nem látjátok mert lelketek vak,
És mi nyílvánvaló az lesz láthatatlan.
De amikor leszáll az éj és jő egy gondolat,
Látjátok a közeledő, sötét falat.
Féltek a lomha haláltól
Mi könyörtelen, űldöz, közeleg.
Majd Isten színe elé vezet.
Akkor már látjátok az Atyai kezet!
Halljátok a végső ítéletet.
Hórász Gabriella
|