| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Riport Lackfi Jánossal Ideje:: 07-10-2016 @ 03:50 am |
|
|
|
|
Saját bevallása szerint:
„ Író, költő, műfordító, katona, vadakat terelő juhász, és jelenleg saját szakáll”.
Távirati stílusban az én bemutatásom.
Harmincnál több megjelent könyve, fele a felnőtteknek, fele a gyerekeknek, közel negyven franciából lefordított könyv, ezer feletti apró cikk.
József Atilla díjas, valamit Prima Primissima díjas.
Hat gyerek, és állandóan felfele változó számú unokák felmenője.
1.”Három szoba, három gyerek, négy kerék”,(Orbán Viktor 2000 évértékelő) ezek szerint nektek hat szobátok van?
Igazából a helyzet cifrább. Családi állapotomra facebookosan kiírhatnánk: bonyolult. Vagyis annyira egyszerű, hogy már komplikált. Extrém normális. Adott hat gyerek egy alomból, avagy egy kennelből. Ám a legkisebb fiatalabb kicsit, mint első unokám. Kisjuli lányom született nagynéni, amikor megszületett, már három hete nagynéni volt. Vilmos unokámmal majd ülnek a homokozóban, huzakodnak a lapáton: add ide, mert én vagyok az idősebb! - add ide, mert én vagyok a nagynénéd! Aliz unokám is már három hónapos, úgyhogy nagyfiam-nagylányom saját családjával él. Így az öt szobából most csak négynek van lakója, pedig tényleg hat az a hat.
2.„Alkohol kezdőknek”?
Ez a Milyenek a magyarok? könyvem egyik fejezete. Én magam olyan alkoholista vagyok, aki ma éppen nem iszik. Ez a MA már hat éve tart. Kicsit korán kiittam a hordócskámat, elszürcsiztem előre az adagot. Most már kezdem kiismerni magam az alkoholmentes sörök világában, következő lépés, ahogy mondják, a guminő.
3.Valahol tőled olvastam a „művészi kínzókamrák” kifejezést. Máshol azt halottam, hogy az írók mind frusztrált, sértődött emberek. És, az írással gyógyítja magát az író. Olyasmi ez, mint amikor egyes „kultúrákban” megkínozzák az állatokat, mielőtt megeszik, mert vallják így jobb ízű a húsa?
Fájdalom nélkül semmi sincsen. Se születés, se halál, se megváltás, se szerelem, se megbocsátás, se világcsúcs, se Nobel-díj. Az ember fájógép. Ám egyben örülőgép is. Végletek közt cikázik, akár pillanatról pillanatra. Végletességében szerethető. Szophoklész azt mondja, "sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb". Igenám, de itt a "csodálatos" az eredeti görögben többértelmű, ahogy Szepessy Tibor, szenzációs ókorprofesszorunk magyarázta. Egyszerre jelenti, hogy csodás és hogy borzalmas. Mint amikor azt mondjuk: hát, te aztán csodálatos egy alak vagy! Hát így állunk. Minden Claudia Schiffer beleiben gázok és salakok termelődnek. Viszont a létezés fájdalmát nem kell megtagadni ahhoz, hogy akár derűs is lehessen az ember. Attól senki nem lett jobb költő, hogy folyton búval aszott képpel járkált. Bár persze az irodalmárok közt is vannak szomorkás emberek, miért is ne lennének...
4.Tudom, rengeteget fordítasz. Ha a magyarra fordított műveket visszafordítanád franciára, mennyire hasonlítana az eredetihez?
Mint két tojás: egy dinótojás és egy kakukktojás. A fordítás a lopás leggyönyörűbb lehetősége. Többé senkinek nem adatik meg a lehetőség, hogy Szapphó vagy Victor Hugo lehessen... Kivéve a fordítót, aki felkapja a maszkot, és már utánozza is a hangot. Proust és Tolsztoj egy árva sort sem írt magyarul, mégis minden művüket olvassuk. Hát persze, mert élt egy Makai Imre és egy Jancsó Júlia, akik önkéntes véradóként saját életüket, szavaikat ömlesztették bele abba a prózába. És ennek a szakmának az a hátulütője, hogy a fordító árnyékban marad, ő a "láthatatlan ember", akire senki nem emlékszik, pedig nagyszabású műveket alkotott. Persze, minden fordítás "ferdítés" egyben, tökéletes megfelelések nincsenek két nyelvi alakzat között. Ám a virtuóz, akrobatikus nyelvi munka nagyon hasonló műveket igenis létrehozhat.
5.Igyekszem naprakész lenni a világirodalom remekeiből. Gondolom te még inkább. Így többnyire elolvastam az irodalmi Nobel-díjas alkotásokat. Finoman szólva némelyiktől nem aléltam el. Te, hogy vagy evvel?
Nyilván nem mind zsenik. A siker, mint Szabó Lőrinc írja, semmire nem garancia, még a tehetségtelenségre sem. A Nobel jó figyelemfelkeltő, reflektorfénybe von írókat, akik addig is sokat tettek le az asztalra, talán csendben, csinnadrattától mentesen. Mikor Mario Vargas Llosát kitüntették ezzel a díjjal, mondták egyetemi diákjaim: na, addig tanította nekünk őt a tanár úr, míg meg nem kapta! Ekkora befolyásom azért nincsen... És persze madarat lehetett volna fogatni velem, mikor Alice Munro, ez a nagyon nem trendi, nagyon elmélyült szerző is kapott egyet, miután az egyetemen őt is rongyosra tanítottam. A Nobelnek köszönhetem Mo Yent, Orhan Pamukot, Hertha Müllert, enélkül alighanem később figyelek fel rájuk. És nagyon szeretem Murakami Harukit, aki még nem kapta meg.
Nem lett volna baj, ha akkoriban engem is rongyosra tanítasz.
6.Kedvelt íróid, költőid? (Esetleg miért?)
Egy adag már el is hangzott, Bohumil Hrabal, Márquez még mindenképp ide kívánkozik. És persze költők végtelen sorban, a legszívközelibbek Weöres és Kosztolányi, de persze Babits, József Attila, Szép Ernő, Dsida sem maradhat el. Vagy Seamus Heaney, Liliane Wouters, és még rengetegen. A kor- és pályatársak is mindennapi kenyerem: Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Markó Béla, Tolnai Ottó, Oravecz Imre, Bertók László. És milyen jó, hogy Röhrig Gézut, akit még az egyetemen megismertem, most hirtelen napfénybe lódította az Oscar! Bődült erős versei voltak, vannak!
7.Nem tartod igazságtalannak, hogy neked van József Attila díjad, addig neki nincs Lackfi János díja?
Hát, ahogy a barátai írták, nagyon összeférhetetlen pali volt, szerette, ha mindig igaza van a vitában. Nem tudom, vajon díjaztam-e volna, s persze főként, hogy ő engemet. Kapcsolatunk mindenesetre szenvedélyes és tartós, nap nap után fel-alá járnak bennem a sorai. Biztos, hogy nem halt meg, az is, hogy nem én leszek a koporsója.
8.Rengeteg adott riportod közül emlékszel, mi volt a leghülyébb kérdés, amit feltettek?
Egy édes kis veszprémi újságírólány, aki teljesen tájékozatlan volt, viszont nagyon érdeklődő (a fordítottja rosszabb, az ásítozó profi), egy gyerekeknek tartott rendhagyó irodalomóra után hosszan kérdezgetett, majd a végén összecsapta a kezét, s mint akin villám cikáz át, nekem szegezte a fenomenális kérdést: Teee, ééé saaaz még nem jutott eszedbe, hogy felnőtteknek is ííírj?
Köszönöm a riportot.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 07-10-2016 @ 03:51 am
| Hozzászóló: nemtom (Ideje: 07-11-2016 @ 05:37 am)
Comment: Képes riport, megjelenik 14.én |
|
|
|
|
| Hozzászóló: andrass (Ideje: 07-11-2016 @ 08:13 am)
Comment: Naygszerű, jó volt olvasni. Annak ellenére, hogy Lackfi költészetét nem kedvelem túlságosan (a fordításait igen!). Annyit tennék hozzá, hogy műfaját tekintve ez interjú és nem riport.
András |
|
|
|
|
| Hozzászóló: nemtom (Ideje: 07-11-2016 @ 01:48 pm)
Comment: Sajnalatos modon riport volt. Amit atirtam cikknek. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 07-11-2016 @ 04:39 pm)
Comment: Nem vitáznék a műfaján, bár bennem is közelebb áll az interjúhoz, de nem ezt érzem fontosnak. Igaz, hogy színes, jól kötött írás, ugyanakkor most felületesebbnek éreztelek (csak a tartalmat tekintve), mint más írásaidban, mintha nem lenne közel hozzád a személy, nekem kicsit kívül maradtál. Összességében azonban a stílusod most is simán vitt át minden kérdést, jó humorral, élvezhetően hoztad, nekem öröm volt olvasni.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: nemtom (Ideje: 07-12-2016 @ 05:29 am)
Comment: Nos Béla! Elmesélem neked, hogyan jött létre a riport. Valahol közösen léptünk fel. Utána elbeszélgettünk, és persze egy megbízás nyomán felkértem a riportra. Ezeket a kérdéseket már ott feltettem.Mivel nem készítettem felvételt, ezért megkértem ismételjük meg írásban. A válaszait változtatás nélkül közreadtam.Így aztán, nem került bele a szokásos saját monológom. A következő riportom kicsit más lesz. Keresztes Tibi (Cintula) és Baranyecz Jánossal (író, költő, és az ország legjobb gitárosa ((Radics Bélával játszott anno))közös beszélgetés. Itt megengedhetem magamnak 50 éves ismeretség okán, hogy kibontakozhassak. Már meg is mondtam,hogy ez nem róluk fog szólni, csak én villogok. :)))))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 07-12-2016 @ 06:23 pm)
Comment: Így már értem, és meg is értem, miért nem színezhettél. Mindenesetre várom a "villogásodat" :-))).
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szusi (Ideje: 07-18-2016 @ 02:44 pm)
Comment: Érdeklődéssel olvastam... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 07-22-2016 @ 07:40 am)
Comment: Maga a cikk jó, érdekes is lenne, ha nem ismerném az alanyt. Ám sajnos az a lehetőség kimaradt , hogy tudatlan szemem vessem a képernyőre. Ha a fordítás maradt volna az egyetlen tevékenysége, szerencsésebbb volna a világ. |
|
|
|
|
|
