| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Idősek napjára...Az ősz aranyba öltözött. Bangó János kérésére! Ideje:: 08-27-2016 @ 01:39 am |
|
|
|
|
Kő és föld, sárguló zöld, felettem világlik a hold,
taglózó döbbenet a szó, félelem szelek zúgnak és csak szavak,
melyek kék égbe hamvadnak, súgva int csillagívet holnapomra…
ám a múltba bepillanthatsz! Milliónyi arany emlékpor hullik karomra,
a nap végre arany, régmúlt fájdalom ég fénytelen lámpaként…
-fecskék csacsognak-; végtelen remegés a mért idő,
suttogják egymás közt az elmúlt nyarat,
ellibbentik az emlékezés édesfehér függönyét.
Lent a kertben két virág; álmai szállnak napokra,
tündérekről mesél, hócsipkeként hallgatva be a tájat,
hisz elmúlt már a nyár, vörösbe öltözött minden ág
és gyűlnek az emlékek. Bár kezeim közül kicsúszik a csend,
mondani kéne újra és újra; élj még világ! Ám ott lapul a szívbénító
üvöltés, ne csak a keresztet vidd tovább, még van, ami mutatja
a végtelen időt, nevess, ha fáj is, akkor is ölel magába egy tüzesajkú
fénylehelet, mert tiéd a múlt. A Föld kohójával hímzett forráskövek: egyszerű emlék!
Meg előtted még a jövő, némán hullanak pihe-puha vágyak
csak kicsit halkabb lettél már, hóesés tengere hullámzik eléd,
nem kiabálsz oktalan dolgokra, sóhajok lebegnek imbolygó gyertyafényként,
érted a vihart, a tavaszt, a szél, meg az eső, a fagy forgácsai szapulnak, érzed a
lobbanó tovafutó nyarakat; melyeket cseppkőfátyollá szelídítik a fényes lelkek sóhajai.
A bot kezedben néha csak az idő, mely sokszor szobrászkodik, játszik az énnel,
hogy ne légy egyedül, árnyékleplek mögül ugrásra készen, segítségért kiállt a világ,
ám vár még rád ezer virág,majd ébrenlét álmodást árnyékol a párás telehold,
nyitott szárnyakkal repül a főnix madár, lángokba hullva halna már, de álmos az éjpillangó!
Ki, miként kóstolgatja az ölelő angyali simogatást, mindegy. Kék lagunák kertje ez,
csillagokból hulló hó hullik arcomra, sejtelmesszép pillanat repül megcsalt mozdulatokkal Rád.
Az égben lebegők csarnokán minden angyal szárnyán fut tova egy gondolat
és arcul üt a csend! Hallgatom…, hallgatom miként percegnek éveim gondjai mögöttem,
elnyelnek fénykérdések, - s várom, hogy az öreg tölgy felettem mikor mond mesét-,
fázósan ölel a süket éjszaka, tücsök zenél kölcsönharmóniát belém;
napfényből lesz azután, s ott tündöklik egy felhő peremén! Az idő rólad mesél!
Szeged; August 19, 2016
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-03-2016 @ 12:12 am
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 08-29-2016 @ 04:35 pm)
Comment: Sűrű, sokat és gazdagon mesélő szöveg, meg- meg kellett állnom, hogy értelmezzem egy-egy mondatát, de ha elkaptam a szálat, nagyon vitt. A második szakasz utolsó előtti sorában van egy írásjel-torlódás, vessző és pont, gondolom elütés. A záró szakaszban a "hulló hó hullik" nekem kicsit sok, lehet, hog csak véletlen ismételtél rá így. Még egyet: az "égben lebegők csarnoka" nekem mindörökre Omega szövegelem lesz, ez jut eszembe, ha hallom, olvasom, de ez legyen az én gondom. Összességében jó erejű, nem könnyű, de nem is akar az lenni vers, tetszett.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: VéghS (Ideje: 08-31-2016 @ 10:40 pm)
Comment: Kedves Béla! Köszi a véleményt! Egy Őszinte vallomással tartozom Neked! Egy volt Kollégám, tanítványom keresett meg azzal, hogy: Sanyi bá... segíts! Az idősek napjára az Édesapja kérte meg, hogy írjon egy verset, és majd az Apuka elszavalja! és Ő írt! Szavakat-gondolatokat-érzelmeket dobál egymás alá, és érezte..ez kevés! Én mellé tettem a magamét, és minden fórumon közösként tüntettem fel! Itt is azt kellet volna tennem, de siettem, és utólag javítom is!
A módszer: neki volt két szava, nekem két sorom, de tiszteletben hagytam gondolatait, így lehetett szóismétlés a hullik,a hó hullik.-ban is! Nem érdekes!
A második versszak utolsó előtti sorában viszont nem találtam, a vessző, pontos vessző duplikálásának hibáját! Kijavítanám, ha beidéznéd!... Köszönöm szépen! Vagy, ha az tényleg úgy van!
Még egyszer köszönöm, el is csodálkoztam, hogy vagy 100-an elolvasták és egy vélemény se? További jó alkotó munkát... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: VéghS (Ideje: 08-31-2016 @ 10:43 pm)
Comment: Megjegyzem: ezt sem fogja elszavalni Apukája, mert ettől nem lett könnyebb a vers, inkább, nehezebb! No mindegy! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 09-01-2016 @ 12:27 pm)
Comment: Bocsánat, harmadik szakasz... "rád ezer virág,.majd ébrenlét". Így már értem, nem véletlen a vers zaklatottsága, összetettsége. Örömmel láttalak.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: VéghS (Ideje: 09-03-2016 @ 12:13 am)
Comment: Köszönöm Kedves Béla, igaz..... Javítottam! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 09-08-2016 @ 06:33 am)
Comment: Nagyon érezhető sorok! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: VéghS (Ideje: 09-10-2016 @ 01:07 pm)
Comment: Kedves Andi!
Köszönöm a véleményedet! |
|
|
|
|
|
