[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 136
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 137

Jelen:
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Csodaszép M.o.: 87. Sitke
Ideje:: 09-02-2016 @ 12:05 pm


Sitke

Rockzenészek a templomért

A kisközség a Kemeneshát és a Kemenesalja határán, Celldömölk és Sárvár közt félúton fekszik.
A ma közel hétszáz lakosú települést 1946-ban Kissitke és Nagysitke egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése Sitka néven 1251-ből való. A korai település a 15. században vált ketté, addig a Sitkei család birtoka volt
Sitke patinás, sokszínű kis község, ahol építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással, így nyugodtan mondhatjuk, hogy Kemenesalja egyik ékköve.
Első okleveles említését 1251-ből ismerjük, ám a régebbi, izgalmas történelmi múltra utal a falu határában feltárt római leletek sora.
Műemléki védettségű épületeink közé tartozik a Felsőbüki Nagy-kastély, amely jelenleg szállodaként üzemel.
A falu legrégebbi épülete a római katolikus plébániatemplom, amely1767 és 1774 között barokk stílusban épült, melynek oltárképét Dorfmeister István festette.
A falu belterületi határát övező domboldalon, a Kövesen 1871-ben magánbuzgóságból építették a Kálvária-kápolnát. A neogót kis kápolna megmentését szolgálják az évente ismétlődő kápolnakoncertek.
Az I. és II. világháborús hősökre emlékezve állították fel Németh Mihály alkotását, a falu központjában lévő emlékparkban.
A kulturális programok jól felszerelt művelődési házban zajlanak, amely otthont ad a könyvtárnak és civil szervezeteknek is.
A Népi Díszítőművészeti Szakkör, a Citerazenekar, a Nyugdíjas Klub, a Baba-mama Klub, és két rockzenekar a BAD és a TAIS TOI! is itt tartja foglalkozásait.
A település földrajzi adottságai miatt kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre, borászatra, de pihenésre is.
A Hercseg-hegyen 1860 óta bányásztak bazaltot. 1870-es években olasz kőfaragókat fogadtak.
Nevezetességei:
A falu kis-sitkei részén, festői környezetben áll a FELSŐBÜKI-NAGY-KASTÉLY, amely még középkori alapokon nyugszik, igaz, jelenleg külsejét már a romantikától kölcsönözte.
A kövesi részen áll a neogótikus stílusú kálváriakápolna (1871), amelynek megmentéséért minden évben a rock-zenészek adnak segélykoncertet.
1986-ban kezdődött a romos sitkei kápolna felújítása, amikor Balázs Fecó zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. A művész koncerteket szervezett, amelyek bevételeiből elkezdődhetett a felújítás. A teljes rekonstrukció 1991-ben fejeződött be.
Kéttornyú műemlék kálváriakápolna (Kissitkén, a kastélyfogadó mellett), amelyet Felsőbüki Nagy Sándor építtetett 1871-ben, romantikus (historizáló neogót) stílusban. A kápolnadomb könnyűzenei fesztiválokról lett országosan ismert, az épület felújítását a bevételből támogatják.
A kálváriához közeli Felsőbüki Nagy-kastély eredetileg erődítményszerű épület volt, magas bástyákkal körülvéve, amelyeket a 19. században bontottak le. 1730 körül készült barokk stílusban, Dorfmeister István festette ki ezt is. 1851-ben romantikus stílusban alakították át.
Jellegzetessége, hogy igen nagy méretű pincét építettek hozzá.
1945 után iskola volt, ma fogadóként működik.
Az előtte álló kőkeresztet Felsőbüki Nagy Franciska állíttatta 1734-ben.
Plébániatemplom - 1418-ban említik először, 1636-ban bővítették, 1698-ban már boltozott szentélyét említették. 1725-ben vették el az evangélikusoktól.


Utoljára változtatva 09-02-2016 @ 12:05 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: pirospipacs
(Ideje: 09-03-2016 @ 01:23 pm)

Comment: A sitkei kápolna felújításáról hallottam, talán Balázs Fecó zenésznek nagy része volt benne, ha jól emlékszem. Érdekes volt az írásod. pipacs :)


Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 09-03-2016 @ 09:05 pm)

Comment: Alapos és nagyon szemléletes most is, István, örömmel olvastam. aLéb


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 09-07-2016 @ 10:39 am)

Comment: a_leb: Mindig örömet szerzel vele, ha elolvasod. Most is megköszönöm, hogy itt jártál. Szeretettel: István


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 09-07-2016 @ 10:42 am)

Comment: pirospipacs: Jól tudod kedves Ica! Neki nagy szerepe volt az újjáépítésben. Ő is volt az egyesület elnöke. Köszönöm, hogy itt jártál. Puszi: István


Hozzászóló: Almasy
(Ideje: 09-15-2016 @ 06:37 pm)

Comment: Nemrég nyilatkozott Balázs Feco a kápolna felújításáról. Államunk kitüntette érte.Köszi, megint érdekes volt falu ismertetésed. GYUpp


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 09-17-2016 @ 07:31 am)

Comment: Almasy: Igen, én is hallottam. Rendes tőle. Követhetné a példáját néhány befutott művész. Ezzel is emelkedne az ázsiójuk, hisz rengeteg település van még patrónus nélkül. Szeretettel: István


Hozzászóló: AngyaliAndi
(Ideje: 09-22-2016 @ 07:22 am)

Comment: Hallottam már róla, de látni még nem láttam. :)))))))))


Hozzászóló: perucz
(Ideje: 09-24-2016 @ 08:48 am)

Comment: AngyaliAndi: A zenészek sokat tettek azért, hogy sokan megismerjék ezt a települést. Köszönöm, hogy olvastad., Ölellek: István


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.38 Seconds