Merengő

Kipp-kopp, kopogtatnak;
nehezen cipelem bánatom,
vállamon mázsás nehezékkel,
felállni sincs erőm.
Ki az, ki kopog?

Kipp-kopp, kopogtatnak;
ajtómat kinyitnám,
ablakom kitárnám,
mozdulni sincs erőm.
Ki az, ki kopog?

Kipp-kopp, kopogtatnak;
De nicsak, nem is kint,
idebenn visszhangzik értelmem,
hangos zajt csap.
Ki az, ki kopog?

Kipp-kopp, kopogtatnak,
csendesség honol mindenhol,
kivirágzik az útszél,
fényességet önt elé a hold.
Ki az, ki kopog?

Csönd, csönd, néma lüktetés;
megnyílik az ajtó,
búcsúra int az értelem,
a szív felölti bíbor palástját,
Csitt, csitt, hallod, hogy dobog?

(2004. szeptember 18.)