| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
NeMo: Álomtánc Ideje:: 02-08-2017 @ 12:32 am |
|
|
|
|
És végül mindenbe belenyugszom.
Álmaimban patakok csillámhátán,
hajnali tavak ábrándezüstjében,
és csillagok ezreiben
idézem szemed melegét.
Főnixmadárként sírom könnyeimet
a bánatra, amit szemedben látok,
és nem kérdezek.
A szárnyaimat lenyested, amikor
távolba húzott a szíved, és én
hiába könyörögtem,
de… Még élek.
Mélyen beszívom reggeli illatodat,
amikor melegen és szorosan átöleltél,
talán egy időre elég,
hogy mégis tündéred maradjak,
és ne zuhanjak tovább.
Ha a nap ma forrón csókol,
én vagyok az,
hogy lopva elvegyem,
amire mindennél jobban vágyom,
és ha a tavaszi szellő simogat,
én vagyok az,
csak kölcsönbe vettem
testetlen szárnyait, hogy
megcirógathassalak,
úgy, ahogyan szeretném:
tilalmak nélkül.
Álmaimban patakok csillámhátán,
hajnali tavak ábrándezüstjében,
és csillagok ezreiben
idézem szemed melegét,
és mélyen beszívom reggeli illatodat,
amikor szívből, szorosan átöleltél.
Hagyom, hogy megint elmenj…
szélfútta virágszirmokkal kísérem utad,
mert végül mindenbe belenyugszom.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-08-2017 @ 12:32 am
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 02-09-2017 @ 03:12 pm)
Comment: Ennek a versnek a melankóliája bennem nem csak a hangulati elemei miatt, de a szépen bonyolított szerkezet, a finomra hangolt keret általi zártság miatt is erősen fogott. Tetszett, hogy nem csúszott át giccsbe még akkor sem, amikor szirmokat, tavaszi szelet idézett, és hogy ne erőszakolta formába a szabad gondolatok erejét, ez itt most jól hatott szerintem. Örömmel olvastalak.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Sohamadar (Ideje: 02-10-2017 @ 06:13 pm)
Comment: Köszönöm, Béla! Örömmel olvasom mindig, másokban hogyan keltenek visszhangot a gondolataim, hiszen ez árulkodik arról, vajon pontosan tudtam-e kifejezni a pillanat gondolatát és érzéseit. Elárulom, hogy az elmúlt évek alkotásaiból ez az egyik legkedvesebb számomra, mert éppen a (majdnem) szabadnak választott forma által elég jól sikerült megfognom azt, amit szerettem volna mondani. Nagyon fontos számomra, hogy ti, akik magatok is alkottok, mit láttok, éreztek meg abból, amit szeretnék elmondani. Köszönöm, hogy időről-időre elmondod, mit és mennyit lehet érteni, érezni (mi jön át) abból, amit írok. Barátsággal: Marcsi |
|
|
|
|
|
