| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Régiók randevúja (Fény Panzió 36) Ideje:: 02-14-2017 @ 05:22 pm |
|
|
|
|
Régiók randevúja (Fény panzió 36)
A nem mindennapos találkozás az alapítványiakat és a vendégeket egyaránt felvillanyozta.
Elmirát elsősorban a tanár úr sorsa érdekelte. Látta, hogy megbecsült helye van itt az öregnek, sugárzik róla az elégedettség. De ez önmagában nem magyarázza, hogy miért pártolt át a nevelt lányaitól, amikor ők is szeretettel vették körül.
Kivallatta belőle, hogy a tüneményes társszerzője után jött át a tulsó partról. Aki folytatásokban nyomtatta ki neki a Pelso-sziget történetét. De hát Ágnes eltűnt, ma már más tisztázza az irományait, és a tanár úr az alapítványosok körében egy közkedvelt, csetlő-botló aranyos Géza bácsi lett. Vagyis új barátokra lelt.
Hegymeg úr a saját ösztönétől vezetve sejtette meg, hogy a vendégeik nem a vulgáris materializmus gyermekei. Először csak a bolygó hollandihoz hasonlóan felbukkant vitorlás kapitányra gyanakodott. A kozmikus gyökereitől tudatosan elzárkózó Elmira személye csak a tanár úrnak egy óvatlanul elejtett megjegyzése után tűnt fel neki. Izgatottan kereste az alkalmat, hogy őket is kifaggathassa, ahogy azt oly sikeresen megtette az űrutazónak lekáderezett Némó Kapitánnyal. De hát már későre járt, és aki csak tehette, aludni tért.
Másnap reggeli után egy kis célzott sétára invitálták a vendégeket. Ne csak a Balaton felől lássák az Alapítvány házát, hanem az utcáról is. >br>
Büszkén tekintett le rájuk a „Fény Panzió” felirat. Alatta egy absztrakt műalkotásnak is beillő patinás fémtábla látszott különös ábrákkal telekarcolva. Baloldalt értelmezésre váró szimbólumokkal, jobboldalt Ádám és Éva ruhátlan alakjával. Dürer is ilyennek rajzolta volna őket, ha takarékoskodnia kell a vonalakkal. Legföljebb némi fügefalevelet tett volna rájuk.
Rögtön ráismertek:
– Hát ez meg a Pioneer-tábla! Egy világűrbe küldött üzenet rajza!
Kötetlen beszélgetés indult a Pioneer szondákra erősített táblákról, majd a Voyager űrjárművön küldött komplexebb üzenetekről. >br>
– De mégis, mi közötök van nektek a SETI programhoz? A földön kívüli intelligencia kutatása nem túl nagy teher az Alapítványnak?
– Az lenne, ha valóban magunkra vennénk. De hát mi csak bohókás amatőrök vagyunk, és még saját magunkat se vesszük komolyan.
Elmesélték, hogy amikor délelőttönként szimpozionra gyűlnek össze a nagyteremben, most már azon vitatkoznak, hogy egyáltalán van-e értelme üzeneteket küldeni az űrbe, hiszen semmi válasz. Oda jutottak, hogy talán azért nem keltik fel az idegenek érdeklődését, mert unalmasak a számukra. Olyan üzeneteket kellene küldeni, amik kreativitásra késztetik őket.
És pont az Elnök Úr kislányának, Zsuzsikának a javaslata hozta meg az áttörést:
– Küldjük fel nekik a Rubik-kockát!
Elmirának és Péternek is tetszett az ötlet. Somolyogva hallgatták, hogy már a megfejtésre váró Phaisztoszi korongot is küldték volna. Aztán a Weöres Sándor halandzsa verseit.
Hegymeg úr addig ügyeskedett, amíg alkalma nyílt rákérdezni, hogy Elmira és Némó vajon egyazon világból valók-e? Jogos kérdés volt, de mégsem egészen jó, mert nem lehetett rá kapásból válaszolni.
– Egy újabb szimpozion kellene, hogy istenigazából elmagyarázzuk a helyzetet. Egyaránt földön kívüliek vagyunk, de annyira eltérő az identitásunk, hogy messzebb vagyunk egymástól, mint tőletek, a földlakóktól.
Némó Kapitánytól már megszokták ezt az elutasító hangvételt, amibe most azért némi sóhaj is vegyült. De Elmira sokkal megértőbb volt, mert jó lecke volt neki az a Pelso-sziget katasztrófáját okozó, civilizációk közti feszültség, ami pont az ő személye körül robbant ki. A tanár úr és Ágnes tudnának erről mesélni, de a fabulázó kedvüket felülírja, hogy nekik meg a fájdalmas búcsú jutott osztályrészül ebben a történetben.
Az ókori istennők fennségétől és végzetétől sem mentes Elmira így szólt:
– Szívesen mesélünk mindenről, mert ráérünk, hiszen bárhonnét jöhettünk, itt érezzük jól magunkat. Higgyétek el, hogy a Föld nevű bolygón, és éppen a Homo Sapiens bőrében élni a legjobb dolog az egész világmindenségben. És legyetek magabiztosabbak, mert az ismeretterjesztő műsoraitok is megmutatják, hogy már szinte mindent tudtok, csak a konok fejetekben nem áll össze az egész.
Tehát elkezdte mesélni, és minden adandó alkalommal újabb részletet adott elő a végtelen történetből, aminek gyújtópontja a Pelso-sziget, mint az antikvitásban a Trója ostroma.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-14-2017 @ 05:22 pm
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 02-15-2017 @ 03:49 pm)
Comment: Olvaslak, Tibor, és örömmel, mert izgalmas a misztikuma az igényesen megírt történetednek.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: thyborc (Ideje: 02-16-2017 @ 06:14 am)
Comment: Kedves A_Leb! Köszönöm az inspiráló értékelést. Üdv. Tibor |
|
|
|
|
|
