Hátamnak a Föld háta feszül,

az ég plafon, csillagfény lyukas,

de felleg jön, vakolni készül,

esőre vár a dőlt lámpavas.

Léptek taposnak sekély csenden,

de cipők alatt kopik a zaj,

gyér fényben árnyékom növesztem,

de a sötét fölfalja hamar….

………………

Csendre cseppenő suttogó eső,

lehelete száll, ázó háztető,

megcsillan a fény lakkos cserepén,

ezer fű között ázunk te meg én.

Kiszárad az ég, szürkét vált a kék,

pocsolyák vizén fürdő cinegék,

napsugár rohan, mint egy nagy folyam,

álom volt csupán, ölelem magam….

……………………

Villám kékjébe pillantásom vág,

lidérces képen remeg a világ,

szakad a fának levele, ága,

gyökere borul fenti világra.

Fekete gyász nő, feketeföldben,

apró a remény, még ring az ölben,

lelkem simítja aggódó szívem

altatót dobol,aludni viszem…..