| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
mi Ideje:: 06-06-2017 @ 08:26 pm |
|
|
|
|
Itt ér minket a halál,
Az álmok halványkék kövén?
Homályba vesző láthatár,
Valaki jön felénk. Zöld a fény.
.
Álmatlan madarak csipognak,
Bezárult börtönünk ajtaja,
Könny esőben ázunk némán,
S vágyaink szaladnak tova.
.
Oly sokan vagyunk végre ma,
Még is egyedül érzem magam.
S már csak egy kérdésem lészen:
Hány énem tagadja létezésem?
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 11-02-2017 @ 10:54 pm
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 06-07-2017 @ 08:26 pm)
Comment: Vel, tetszett a versed. Van azonban néhány apróbb észrevételem, ha megengeded.
Az első szakaszban a záró sor ríme szebben szól szerintem, ha így zárod: "Zöld a fény." Ritmikailag sokkal szebben szól, és tartalmában is jobban hozza össze az előző sorokkal a gondolatot.
A második szakaszban egy szórend változtatással szintén szebbé teheted szerintem. "S vágyaink szaladnak tova."
A harmadik szakaszban az a "lészen"szó nekem archaizáló, kicsit testidegen is, de ha már használod, szerintem a záró sorban használj jelenidőt: "Hány énem tagadja létezésem?"
Igazán nem értettem a szakaszok közötti pontokat, lehet, hogy három külön gondolatként akartad hozni? Kicsit sok lett a hozzászólásomban a szerintem, de mindenképpen hangsúlyozni akartam, hogy a szubjektív véleményem írtam le.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Attila61 (Ideje: 06-13-2017 @ 08:41 am)
Comment: Remek a csattanó! Üdv. Attila |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Velina (Ideje: 08-15-2017 @ 12:46 pm)
Comment: Aleb köszönöm észrevételeidet, ahogy tudon majd át szerkesztem. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Velina (Ideje: 08-15-2017 @ 12:52 pm)
Comment: Attila köszönöm |
|
|
|
|
|
