[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

FULLEXTRA.HU CSOPORT
A FACEBOOKON IS!




Könyvet szeretnél?




Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Versműhely



Pályázati lehetőségek



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: Mist
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9069

Most jelen:
Látogató: 25
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 26

Jelen:
Tagi infók janus Küldhetsz neki privát üzenetet janus janus


Támogatónk


Fullextra Szépségszalon
CÍMVÁLTOZÁS!
2016.jan.11-től
Bp.XVIII. Üllői út. 365.


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Ajánlott weblapok
· 1: Harmatcsepp .. a lélek útján ...
· 2: Máté László honlapja
· 3: Gligorics Teru Versei
· 4: Hegedűs Csaba honlapja
· 5: Sidaversei
· 6: Kaláka
· 7: Végh Sándor személyes honlapja
· 8: Fényfa
· 9: Barátok Verslista honlaja
· 10: Wendler Mária portál
· 11: Olvasás lap.hu
· 12: Egy lélek csillan
· 13: kortársirodalom.lap.hu
· 14: Janusvers
· 15: Haász Irén weblapja
· 16: magyarirodalom.lap.hu
· 17: A Hegy - NeMo blogja
· 18: Orbia
· 19: Ararát
· 20: Péter Erika honlapja

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Kalimera!
Ideje:: 07-17-2017 @ 12:56 pm

- Kalomino! – mondtam Papamike-nek, mert elseje volt. Hemingway-szerű arcán szétszaladtak a ráncok és cserébe megpróbálkozott egy „Köszönöm!”-mel, de az „ő” betűk kissé csúszkáltak a magánhangzók között.
(Pedig már az ókori görögök is tudták… minden mást.) Viszont a legolcsóbb úzó és sör árát már angolul közölte.
Ismét bebukott 10 euro.
Még szerencse, hogy ki van fizetve az út visszafelé és a tegnapi szirtakis buli után már nem megy le a grappa és a cipúró. (Brr!) Már átszoktam a helyi szivarkákra és nem is borotválkozom, nem tudom, hol spórolhatnék még?!
Egyébként a görög férfiaknál törvény írhatja elő a háromnapos borostát, az idősebb hölgyeknél viszont megengedőbb a szabályozás.
Na, visszacaplattam a szállásomra, igyekezve az utca árnyékos részén haladni, mert már így kilencfelé is dögmeleg volt.
Az erkélyről szemeztem a Mítikasz-csúccsal, vajon hogyan is állok a helyi istenekkel?
Vajon érdemes lenne leölnöm valami szerencsétlen jószágot és elégetni a kedvükért, vagy szívjam le nullára a bankkártyámat az automatánál?
Szomorúan néztem a magammal hozott Homérosz kötetre.
Nem sokat haladtam az Iliásszal.
Próbáltam az egyik tavernában is olvasni, de ez annyira megtetszett a mutatványom néhány martalóc kinézetű helyi halásznak, hogy abból is ivás lett.
Reggel még valami büdös halat is találtam a hátizsákomban.
Nem mertem megsütni, kidobtam a kuka mellé, nem sokat rontva az összképen, mivel a szemetesek két hete sztrájkoltak.
A szagot meg lehet szokni, a legyeket kevésbé.
Bár a fecskék határozottan sokasodtak és legalább öt alfajukat tudtam megkülönböztetni. (Némelyik migráns lehetett, a jobb élet reményében, de nem vették el a helyiek munkáját, volt tartalék a rendszerben.)

Egyébként Devecseri Gábor fordítása elképesztően pontos a disztichonok tekintetében, ellentétben az itteni tömegközlekedéssel.
Errefelé a menetrendet inkább csak egyfajta vázlatnak tartják egy félig-meddig spontán performanszhoz.
Mindegy, eljutottam végül Szalonikibe, le is fényképeztem Alexandroszt a lován.
(Bukefalosz. A ló. Részletgazdag.)
Aztán viccesnek tartottam a retró kalózhajókat, fel is szálltam az egyikre.
Nos, ezek nem titkolják a foglalkozásukat, életem legdrágább sörét ittam meg, cserébe nem dobtak a cápák közé.
Levezetésül sétáltam a belvárosban és bele is keveredtem a helyi Jobbik tüntetésébe. Az egy főre eső nemzeti zászló legalább kettő volt.
A főtéren lelkesen elénekeltem velük a görög himnuszt (biztos, ami biztos), pedig a nyelvtudásom főleg szeszes italokra vonatkozott.
Kaptam így is néhány sötét pillantást, mert nem voltam kék-fehérben és egy egészen kicsi zászlóm se volt.
Annyit azért megértettem a transzparensekről, hogy ez a kormány lop és sárbatipor, de majd ők nem. Hm. Milyen ismerős…
Na, amikor feltűntek a lábvértes akháj hadak rohamrendőrnek öltözve, akkor gyorsan és gyáván megfutamodtam.
Nem ismertem ebben az ügyben a helyi népszokásokat és itt széles lehet az itallap: az egyszerű könnygáz-vízágyú koktéltól a Molotov-koktélig.

Visszafelé szerencsém volt, kifogtam egy gyors buszt.
Elöl lett helyem, láthattam a forgalmat és a „majdnem” helyzeteket.
Három természetes lefolyású infarktust hordtam ki lábon, illetve ülve. Nem erősségük az irányjelző, a sebességkorlátozás, záróvonal, stb., inkább csak a duda.
Az mindent helyettesít.

Hermész segedelmével megérkeztünk és a piacon beszereztem még ezt-azt, hogy saját lecsót rittyentsek.
A görög kofák (férfiak, nők vegyesen) valami agresszió-kezelésen vehettek részt, aminek része lehetett az üvöltőzés és az erős gesztikuláció.
De bevásároltam és elfogadható árakat tapasztaltam.
A szupermarketben (görög fordítása: kis boltocska) vettem pirospaprikát, megveregetve a vállamat, hogy a zöldségesnél megfigyeltem az írásmódját.
A borsválasztéknál viszont elakadtam, volt vagy harminc féle.
Ez a környék az Gallienus-útvonal mellet fekszik. Itt a kereskedelem miatt a kultúrák, divatok és ízek már az ókorban is sok(k)színűen keveredtek.
Így letettem a borsról, nehogy véletlenül valami szegfűszegest, vagy mentolost válasszak.
Az odaverne a magyaros ízvilágnak.
Egyébként jellemző az eposzokra az állandó jelzős szerkezet.
Ennek a pirospaprikának is volt valami, de nem foglalkoztam vele.
Kellett volna.
Csak annyira lett csípős a lecsóm (pedig bírom), hogy egy legyűrt adag után két liter tiszta vizet megittam.
Ez új, havi rekordom.
A maradék hat adagot levittem az alsó szomszédban székelő és kissé hangoskodó fiataloknak.
Hálájukat (úzó) elfogadtam, a következményeket viszont nem vártam meg, lementem a strandra.
Már nem égetett a nap, Héliosz szekerét lassan az Olimposz csúcsa mögé hajtotta.
Közben fellegtorlaszoló Zeusz sem hanyagolta a munkáját és a látvány alapján hihetőnek tűnt, hogy ott fent istenek laknak.
A tengeren meg valaki csinált egy sikeres és hatalmas fotoshop-ot, olyan kék lett, mint a reklámokban.
Látszott, hogy valami készülődik, két halászhajó vissza is fordult a kikötő felé.
Jött egy alig érezhető meleg széllökés.
Trákia felől.
Aztán érkezett Boreasz isten, pillanatok alatt szétkapva a strandcuccukat és beondolálta fehérrel a tenger kékfürtös haját.
Az emberek pánikszerű menekülésbe kezdtek, én meg nekifeszültem a csípős homokviharnak, figyeltem a nagy vizet.
Álltam a parton szinte már csak egymagam.
Összehúzott szemmel a keserűen sós permetben.

Neked néztem.


Utoljára változtatva 07-17-2017 @ 01:13 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 07-17-2017 @ 01:10 pm)

Comment: Piro, részint itt sem tagadod meg magad, erős a humora, a pillanatképei a leírásodnak, minden eleme életigenlő, és remekül alkalmazkodik benne a főhős a pillanatnyi helyzetekhez. A történet vezérfonala enyhén ánizsillatú, köszönhetően a felvezetésnek, de most is meg kellett állapítsam: egy fél nap alatt többet vagy képes élni, mint más (h)úzósabb hónapjaiban. Az írás elemei, utalásai olyanokat csillannak szemlélet, ismeretek terén, hogy belecsuklik a nyájas olvasó, komolyan. A zárás viszont leütött, annyira jó, ez a "Neked néztem" annyi mindent elmond... Remek írás, nagy élmény volt olvasni. aLéb


Hozzászóló: piroman
(Ideje: 07-17-2017 @ 01:33 pm)

Comment: Efharisztó, aLéb kartács! Szerencsésen visszaérkeztem, csak a szerb határőr ragaszkodott volna hozzám egy kicsit. (Talán a terepszínű amerikai katonai zubbony miatt...? :)


Hozzászóló: Attila61
(Ideje: 07-17-2017 @ 01:55 pm)

Comment: Bajtárs! Remek írás, csütörtökön értem haza én is. Inkább javasolnám a sör elé a rakit ( valódi gyümölcspárlat, a házi változat kb. 45 - 50° körüli,) szigorúan sötétedés után! :) 3 szigettűz volt Zakhyntoson míg ott voltunk, repülő szerekkel oltották. Nem kóstoltad a Bekri Meze - t? Nagyon finom, olyan mint egy jó lecsós pörkölt és még csíp is. Baráti jobbom! Attila


Hozzászóló: stando
(Ideje: 07-17-2017 @ 02:08 pm)

Comment: Hű, Piro, ezt most az első betűtől az utolsóig a saját bőrömön éreztem. :) Plasztikusan tudod átadni a megélt élményeket... Veled láttam a kocsmát, a partot, az utakon őrültként cikázókat, a piacot, a tengert. És a végén még a homokszemek szúrását is éreztem a szememben... :) Köszönöm! :) pusszantalak


Hozzászóló: momosian
(Ideje: 07-17-2017 @ 08:00 pm)

Comment: Messzebolygó Petrosz! Boldog, akinek néztél... Mo (egy másik szintén víznéző)


Hozzászóló: Almasy
(Ideje: 07-17-2017 @ 09:07 pm)

Comment: Persze elolvastam. Többször is. Remek, és remek! Égek, mint a rongy. Amit én irkálok, ehhez képest egy gimnáziumi 3 as dolgozat. Szóval gratulálok. És egyáltalán nem irigykedek, hanem szeretettel elismerlek. ölellek GYUpp


Hozzászóló: fényesi
(Ideje: 07-18-2017 @ 11:07 am)

Comment: Na igen! Üdv. fTJ


Hozzászóló: piroman
(Ideje: 07-18-2017 @ 02:00 pm)

Comment: Szia Bajtárs! Hát az nagy durranás lett volna, ha összeakadunk Gréciában! :) Mire minden zudásunkat megosztottuk volna, már csak ketten maradtunk volna a tavernában. :) Köszi!


Hozzászóló: piroman
(Ideje: 07-18-2017 @ 02:03 pm)

Comment: Ági:örülök, hogy sikerült írássá, majd újra élménnyé konvertálni a dolgot, de ehhez a fogadó oldal is szüksége. Pusszantalak!


Hozzászóló: piroman
(Ideje: 07-18-2017 @ 02:07 pm)

Comment: momosian: ah, emlékszem arra a vizes versedre! :) Örülök, hogy itt is néztél velem!


Hozzászóló: piroman
(Ideje: 07-18-2017 @ 02:20 pm)

Comment: Üdv, János és köszönet!


Hozzászóló: piroman
(Ideje: 07-18-2017 @ 02:37 pm)

Comment: Gyula bátyám! Most olvastam az egyik írásodat és végig mosolyogtam remek stílusodat, humorodat! Úgyhogy, csak semmi szerénykedés és irányomba tett túlzó dicséret!


Hozzászóló: naiva
(Ideje: 07-19-2017 @ 11:51 pm)

Comment: Köszönöm piro, hogy visszerepítettél egy kis időre Hellasz földjére! Tavaly ott nyaraltunk, imádom a tengert és beleszerettem Görögországba is! Írásod annyira TE vagy, le sem tagadhatnád, élmény volt! Az utolsó mondat nagyon ütős... Ez is Te vagy ! :) Ölellek: Zsuzsi


Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 07-20-2017 @ 06:17 am)

Comment: Nekem eddig valahogy úgy jött ki, hogy Görögország kimaradt, de olvasva téged, máris indulni lett kedvem. Jókat nevettem míg olvastalak. "beondolálta fehérrel a tenger kékfürtös haját." Ezt ki kellett emelnem. A költő a prózában is megbújik. :))))))


Hozzászóló: piroman
(Ideje: 07-21-2017 @ 07:45 am)

Comment: Zsuzsi: na, ezért is jó írni! Vissza tudtalak röpíteni, már megérte! Pusszantyú!


Hozzászóló: piroman
(Ideje: 07-21-2017 @ 07:47 am)

Comment: Anna: persze, megbújik. :) Tudom, hogy sokfelé jártál, de ezt tényleg látni kell, ütemezzed! :) Köszi!


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.13 Seconds
pharmacy online