[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 250
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 250


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Derűs Székelyudvarhely
Ideje:: 09-06-2017 @ 05:24 pm

Derűs Székelyudvarhely

Az első kedvező benyomás, hogy amikor 8 óra buszozás után földet ért a talpunk, egyből megtaláltuk a szállásunkat a főtéren. (Ritka szerencse!) A vendéglátónk a Johanna doktornő hátizsákja mellett az enyémet szintén vitte volna. De rögtön megláttuk, hogy miért akart még engem is kímélni. Előbb egy hosszú, aztán kanyargós, majd megint hosszú lépcsősor várt ránk. Amit feledtetett velünk, hogy a szállásunk és az ellátás kifogástalannak bizonyult.
Első este csak futólag tekintettünk végig a városon, helyette a vendéglátóinktól kaptunk kedves eligazítást a látnivalókról. Azért felmértük, hogy a teret egyik felöl a székesegyház határolja, másik oldalon pedig egy fasor védelmében megbúvó sétány, két oldalt mellszobrokkal.
Másnap örömmel láttuk, hogy ezek mind a magyarság nagyjait mutatják. A sort egy „vándor székely” feliratú zárja, csak az arcvonásai sejtetik, hogy Wass Albertet személyesíti meg. A főtér tengelyében magasodó szobor viszont leplezetlenül egy igaz magyart ábrázol, Orbán Balázst.
A szépen gondozott téren a „Vasszékelyt” se kerültük el. 1919-ben megrongálták, de én külön örömmel tudtam meg, hogy mihelyt már szabad volt, a pestszentlőrinciek állíttatták helyre. Annak a budapesti kerületnek polgárai, ahol én is születtem.
A teret lezáró és a székesegyházba vezető impozáns lépcsősornál megálltunk. Johanna doktornő, aki egyébként (ha még nem derült volna ki) a háziorvosom, megnézte az óráját. Itt az előtöltött injekció beadásának ideje. Ha már egyszer vállalta, hogy rozoga állapotomban is magával hoz az életem legnagyszerűbb zarándokútjára... Aztán lefényképezte az itt őrködő Orbán Balázst. Ragaszkodott hozzá, hogy én is a szoborhoz álljak, aminek nem örültem, mert igencsak eltörpülök mellette.
A templomnál valahogy megtorpantunk és a parókiára merészkedtünk be. Itt aztán elkezdődött az a tíz napig tartó folyamat, hogy egyik program szülte a másikat. Ha már bent voltunk, megtudakoltuk, hogyan juthatunk el a város határában fekvő Jézus Szíve kápolnába. Egy hölgy, talán belső munkatársnak nevezhetném, felajánlotta, hogy majd odavisz minket kocsival, hiszen egyik feladata éppen a szentély óvása. De későbbi időpontot kellett megbeszélnünk, mert közben pártfogásba vett bennünket egy kedves úriember, a városháza munkatársa, aki most közös ünnepi programot egyeztetett az egyháziakkal. A városi újságban rámutatott egy közleményre, melyet éppen ő jegyzett: Balázs Árpád. Még nem felejtettem el a nevét.
Bevitt bennünket a városházára, még a méltóságteljes ünnepi ülésterembe is, ahova egyébként nem léphettünk volna be. Az erőt és gazdagságot sugárzó aula épp az első világháború előestéjén készült el.
– Valamikor itt tartották a Széki Üléseket.
(Miért facsarodott el egy pillanatra a szívünk …)
Addig bámészkodtunk, beszélgettünk, mígnem lekéstük a találkozót a kedves hölggyel, aki kocsival várt ránk. De így is szolgálatkészen vitt bennünket a kertes házak mellett árválkodó gazdag múltú, de szerény jelenű kis kápolnához. Nemrég kaptak egy állagmegóvó beruházást, ami a tető felújításánál, sajnos már el is akadt. Hiába várja a „cserepezőt” a fazsindelyek sarokban heverő halmaza. Pedig jönnek látogatók. Türelmesen megvártuk, míg a szentélytől a barátszállásáig mindent megmutogat egy csoportnak, mert még tett nekünk egy felajánlást: elvisz az Ugron-kálváriához.
Átsuhant velünk a városon, aztán egy ponton megállt. Felmutatott a hegyoldalba, hogy ott láthatjuk a kimagasló Ugron-kápolnát. Turistabotjainkat látva kinézte belőlünk, hogy magunk is boldogulni fogunk. Tudván, hogy többet már soha nem találkozunk, nehezünkre esett búcsút venni a kedves lélektől.


Utoljára változtatva 09-08-2017 @ 03:08 am


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: fényesi
(Ideje: 09-06-2017 @ 10:04 pm)

Comment: Köszönet a beszámolóért! Üdv. fTJ


Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 09-12-2017 @ 10:39 am)

Comment: Nagyon jó volt olvasni a beszámolódat, örömmel tettem most is, Tibor. aLéb


Hozzászóló: thyborc
(Ideje: 09-12-2017 @ 04:23 pm)

Comment: Köszönöm a kedves észrevételeiteket. Legközelebb az Ugron-kálváriáról szeretnék beszámolni. Üdv.Tibor


Hozzászóló: blue
(Ideje: 09-21-2017 @ 11:03 pm)

Comment: Jó beszámoló volt.


Hozzászóló: haaszi
(Ideje: 09-27-2017 @ 03:33 pm)

Comment: Szeretem az úti beszámolókat, különösen, ha a hely és a látnivalók mellett a hangulatok, történések értékelése is benne van...


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.28 Seconds