| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Hogy működik a szaglás? Ideje:: 12-27-2004 @ 09:51 pm |
|
|
|
|
Hogy működik a szaglás?
(A válaszért Nobel-díj járt)
Richard Axel és Linda B. Buck osztozhat az idei
orvostudományi Nobel-díjon. A két amerikai kutató a
szaglórendszerünk működésének leírása terén
végzett úttörő munkájáért érdemelte ki a díjat és
a vele járó, összesen 10 millió svéd koronás jutalmat.
A szaglás hosszú időn keresztül az egyik
legkevésbé ismert érzékelésünk volt. Pedig kétségkívül
létfontosságú funkciójú: az állatvilágban segít a
zsákmányállat követésében, a megfelelő táplálék
kiválasztásában, a potenciális szexuális partner
megtalálásában vagy a fejletlen újszülött
emlősnek anyja megtalálásában. Az ember számára a
szaglás szintén döntő a romlott táplálék illetve
egyéb vészhelyzetek (tűz, mérgezés)
felismerésében.
Richard Axel
Az ember mintegy 10 ezer szagféleség
megkülönböztetésére képes, ám hogy az egyes szagokat
hogyan azonosítjuk, ez a közelmúltig nem volt ismert.
Richard Axel és Linda B. Buck e téren végzett
úttörőmunkát.
A két kutató 1991-ben egér kísérletek segítségével
együtt fejtette meg szaglásunk bonyolult
működését. Bár már nem együtt, ám azóta is
mindketten a szaglás terén végeznek kutatásokat,
gyakran párhuzamosan ugyanarra az eredményre jutva. Az
58 éves Richard Axel a New York-i Columbia Egyetem
professzora, míg az 57 éves Linda B. Buck a seattle-i
Fred Hutchinson Rákkutató Központ kutatója.
Axel és Buck felfedezett egy nagyobb, körülbelül 1000
génből álló géncsaládot – (ez teljes
génállományunk 3 százaléka) –, amely szerepet játszik
a szagok azonosításában. Bár képesek vagyunk
megkülönböztetni tízezerféle szagot, a szaglóhámunkon
csak ezer különféle receptor sejt azonosítható,
mindegyik egy adott szagra specializálódva.
Hogy mégis sokkal több szagot vagyunk képesek
azonosítani, annak titka, hogy a szagingert kiváltó,
eltérő konfigurációjú molekulák egyszerre több
receptor sejthez kötődnek, így a kombinációk
határozzák meg a kiváltott szagérzés milyenségét. A
szagingert ugyanis leginkábbb olyan illó anyagok
molekulái keltik, melyek feloldódnak a szaglóhámot
borító vékony váladékban. (Ez magyarázza, hogy például
nátha esetén csökken a szaglási érzékenység.)
A szaglóhámban elhelyezkedő szaglósejtek
dendrit-szerű felületi nyúlványaikon keresztül az
ingerületet a szaglóidegek megvastagodott részébe, az
ún. glomerusokba küldik. A receptorsejtek mindig
ugyanahhoz a glomerushoz juttatják el az ingerületet.
Linda B. Buck
A glomerusokban a szagingerületek más idegsejtekre
átkapcsolódva az agy más területeire, így a limbikus
rendszerbe, a hipotalamuszba és a frontális lebenybe
is eljutnak. Ezáltal az illatok nagyon hatékonyak
például az emlékek felidézésében: bizonyos illatok
könnyen felidézhetik gyerekkorunkat, egy romlott vagy
kevésbé friss étel viszont évekre eltántoríthat
bennünket bizonyos ízektől.
Minden élő organizmus képes a kémiai alkotóelemek
felismerésére környezetében. A halaknak relatíve
kevés, körülbelül száz körüli a receptor sejtjeik
száma, az egereknek viszont több mint ezer, azaz több
mint az emberé. Nem csak a receptor sejtek számától,
hanem a szaglóhámtól is függ a szaglás kifinomultsága.
A kutyák szaglása körülbelül egymilliószor jobb, mint
az emberé, ami részben azzal is magyarázható, hogy míg
az ember orrában körülbelül 3-4 négyzetcentiméter
szaglóhám, egy átlagos kutyáéban 130 négyzetcentiméter
található. Ismert az is, hogy a nők
szaglásérzékenysége nagyobb, mint a férfiaké, az
illatszerek egy részét a férfiak nem, vagy csak alig
érzik.
forrás: nationalgeographic.hu
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 12-27-2004 @ 09:51 pm
| Hozzászóló: Myra (Ideje: 12-30-2004 @ 08:17 am)
Comment: Számomra érdekes volt,a mit írtál. Lepődtem egy nagyot, hogy 10.000 szag megkülönböztetésére vagyunk képesek... Ez csak egy elméleti szám vagy gyakorlatilag is ennyi? |
|
|
|
|
|
