[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

FULLEXTRA.HU OLDAL
A FACEBOOKON IS!




Könyvet szeretnél?




Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Versműhely



Pályázati lehetőségek



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: quietcool
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9080

Most jelen:
Látogató: 26
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 26


Támogatónk


Fullextra Szépségszalon
CÍMVÁLTOZÁS!
2016.jan.11-től
Bp.XVIII. Üllői út. 365.


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Ajánlott weblapok
· 1: magyarirodalom.lap.hu
· 2: S. Farkas Zsuzsanna honlapja
· 3: Olvasás lap.hu
· 4: haiku.lap.hu
· 5: Harmatcsepp .. a lélek útján ...
· 6: A Hegy - NeMo blogja
· 7: Hegedűs Csaba honlapja
· 8: vers zene.lap.hu
· 9: Dezső Ilona Anna honlapja
· 10: Végh Sándor személyes honlapja
· 11: Orbia
· 12: Ararát
· 13: Haász Irén weblapja
· 14: Gligorics Teru Versei
· 15: Máté László honlapja
· 16: Kaláka
· 17: kortársirodalom.lap.hu
· 18: Barátok Verslista honlaja
· 19: Janusvers
· 20: Péter Erika honlapja

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Az első ijedség...
Ideje:: 12-26-2017 @ 10:08 am

Az elsőt egy sokkalta nagyobb ijedtségét, a  pánikroham követte. Majd rövid időn belül az egész lakás teljes fényárban úszott. Rémisztő volt a felismerés, hogy a tárcája nincs a megszokott helyen…

Teljesen értelmetlen volt a mozdulata, hiszen csak a levegőt markolászta a táskája oldalzsebében... Ijedten kapott a fejéhez. Le kell higgadnia és végiggondolni a délelőtti eseményeket, amikor bevásárolt, merre vitte az útja és melyik volt az utolsó állomás?... Az események újragondolását nehezítette a délutáni alvással kiesett nem kevés idő. Mi is történt azóta, hogy hazajöttek?... Mindent kipakolt és a helyére tett, a tésztákat a spejzba, a fagyasztott élelmiszereket a fagyóba, minden a helyére került. Előfordult már régebben, hogy bennhagyta a szatyor alján, de most az is üres volt…

Időközben levette az utcai kabátját, mert hiszen oda indult, a dohányboltba, hogy mielőtt bezárnak, vegyen egy cigit…Ennek fele sem tréfa és kezdett belemelegedni… Gondolatban újra végigjárta az üzleteket és mindig ugyanoda lyukadt ki, az utolsó hely, ahol még mindig nem volt tele a szatyra… bőven elférhetett a pénztárcája a bevásárló szatyorban, az a Rossmann Drogériában volt. Az ott vett ajándéknak szánt áruféleségeknek külön kis tasakot kért… és fizetett. Ezután akárhogy is törte a fejét, nem vitte más felé az útja, mint egyenesen haza. Szokásain nem változtatott, hacsak, mert a zsebében ott lapult a doboz cigarettája, ha a vásárlások túl hosszú időre nyúlnának, és rá szeretne gyújtani, kéznél legyen, de oda nem fért volna már bele a tárcája, no de akkor hová tette? A szatyrából sem eshetett ki a hazafelé úton, hiszen nem volt az tele…

A legképtelenebb helyeket is már átnézte tucatszor, a fagyasztótól, a spejztól, a szekrényeken át kívül és belül, mögött és mindig ugyanoda lyukadt ki, az utolsó helyre, ahol járt. Mi történhetett ott, ami az istennek sem jut az eszébe?

Rá kellett gyújtania, hogy egy kicsit lenyugodjon. Talán nem ártott volna leülnie is, és tovább törnie a fejét még egyéb eshetőségekről, és összeszedni magát, de újra és újra csak azt hajtogatta, mi volt az utolsó állomás, hát a Rossmann Drogéria…

Még a gondolata is kétségbe ejtette és igyekezett kiverni minél előbb a fejéből is azt a verziót, ami senkinek sem válna a dicsőségére, ha bebizonyosodna, ha nem. Inkább vesszen, aminek kell, de elég húzós árat fizetne, ha valóban elhagyta valahol, mert akkor minden bukik. A bankkártyája, a személyije, a lakcímkártyája (hogy mi a fenének tartotta azt is a tárcájában?... most nem fontos) a lényegen úgysem változtat, a pénz a legkevesebb, ami pillanatnyilag érdekes lehetett, különben sem volt fogalma, mennyi volt benne, hanem a módja, és a köddé válása, meg az utánjárás, ha mégsem kerülne elő… Nem volt más választása, mint keresni tovább. Az nem lehet! Az teljesen kizárt! Ilyet senki sem tehet, a lányok?!... akikről ezt még csak nem is feltételezhette, itt jártukkor egészen mással voltak elfoglalva és egy percig sem hagyta őket magukra, meg különben is… Már nem csak a LED lámpaégő fehér fényétől, de egyre sápadtabbá vált az arca...

Ekkor végső elhatározásra jutott, hogy áthívja a szomszédasszonyát. Tisztában volt vele, hogy semmi oka azt feltételezni, hogy egy pillanatra is jó érzéssel fogja eltölteni, amit mondani szándékozik… elejétől a végéig elmesélte a kálváriáját, előrebocsájtva, hogy ez neki is mennyire rosszulesik, de nem tud mit tenni, annyira kétségbe van esve és más egyébre gondolni sem bír… Meglepte, hogy szomszédasszonya milyen nyugodtan veszi tudomásul, amitől ő pedig szinte rosszul van. Még egyszer gondolatban és egy fokkal higgadtabban, most már együtt próbálták végigjárni, pásztázni azt az utat, amerre járhatott többször is mellékesen megemlítette az utolsó üzletet, a Rossmann Drogériát... És akkor bevillant egy pillanatkép, mint derült égből a villámcsapás úgy hatott rá az, hogy ezt újra kimondta, megemlítve az ajándékokat, amikor már minden veszni látszott... Hogy nem jutott ez eddig az eszébe?... Elindult ama bizonyos szekrény felé. Az ajándékok ott lapultak - jó helyen - a szekrény egy sarkában a kíváncsi szemek elöl mélyen elrejtve és vele együtt a külön erre a célra kért kis tasak legalján, a pénztárcája is.

Leírhatatlan öröm, boldogság következett, és a megkönnyebbüléstől-e vagy a tehertől, amit ezidáig cipelt magában, az agyában, az asszony egész egyszerűen elsírta magát… Az ijedtségét, páni félelmét követő öröm közepette sem tudta figyelmen kívül hagyni azt a nyilvánvaló tényt, amit ezek után érzett, hogy szolgáljon ez az eset tanulságul valamennyiünk számára! Nem túlzás, ha azt kérdem, kell-e ennél nagyobb ajándék így karácsony tájékán?

 



Utoljára változtatva 12-26-2017 @ 10:08 am


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: Almasy
(Ideje: 12-26-2017 @ 11:21 am)

Comment: Előszór is boldog karácsonyt. Bizony a bevásárlási rumliban előfordulhat ilyen pénztárca kaland. Nem kívánom senkinek. Nagyon jól megírtad, végig drukkoltam és bíztam benne, hogy előkerül az a fránya pénztárca. Szeretettel ölellek GYUpp


Hozzászóló: Julianna
(Ideje: 12-26-2017 @ 05:54 pm)

Comment: Szinte átéreztem azokat a gyötrelmeket, amelyeken keresztül ment az a szegény asszony, mikor nem találta a pénztárcáját. Hatásosan tudtad Évike átadni szavakkal az érzelmeit. Szeretettel: Edit.


Hozzászóló: zseva
(Ideje: 12-28-2017 @ 10:17 am)

Comment: Mi az hogy? Egyszer régen lóhalálában futottam a kistáskámért vissza az üzletekbe, ahol jártam,... de akkor is megtaláltam. Hát azt a pánikot sem kívánom senkinek, drága barátom! Puszi! Éva :-)


Hozzászóló: zseva
(Ideje: 12-28-2017 @ 10:19 am)

Comment: A szó szoros értelmében gyötrelem volt, egészen addig a pillanatig... az valami fenomenális érzés volt, hogy megtaláltam. Editkém! Nem kívánom senkinek. Kétszer gondolja meg, ha változtatni akar a szokásain. Puszillak! :-)


Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 12-28-2017 @ 02:45 pm)

Comment: Ez is egy jól feszített történet, Éva. Jó volt olvasni, és miután kétségben tartottál végig, jó volt a befejezés is. aLéb


Hozzászóló: zseva
(Ideje: 12-31-2017 @ 01:49 pm)

Comment: Nagyon köszönöm, kedves Béla az egész éven át kitartó figyelmedet. Soha rosszabbat ennél, no és ilyen véget, amiről ezen írásom szól. Boldog új évet kívánok! Szeretettel: Éva :-)


Hozzászóló: thyborc
(Ideje: 01-06-2018 @ 12:37 pm)

Comment: Ki ne járt volna még így? De olyan érdekesen van megírva, hogy együtt izgultunk. Üdv.Tibor


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.12 Seconds
pharmacy online