Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
ANIMA / ANIMUS Ideje:: 04-11-2018 @ 08:16 am |
|
|
|
|
ANIMUS
Jöjj el végre dalom, boldogíts,
a komorság arcomra fagyott.
Végtelen bűnömet álmosítsd,
ha a hitem úttalan hagyott.
Úr-szívem minduntalan szeret:
csontjaim égő, elfolyt viasz.
Áldás, vagy átok vagy kereszt?
…záródó szemed nem ad vigaszt.
Tán jobb annak, ki zordsággal él,
saját nyilát magába lőve,
szerelmében nem terem babér,
önmaga ellensége hőse.
Sírgödre: hajléktalan csarnok,
se holt, se élő nem fekszik ott,
valami imaféle hangok
búsítják azt, ki égre nyitott.
Mordulok most is, hangom rekedt,
gonoszok tanácsain élek.
Csúfolódók gyönyöre lebeg
s elvész bennem a legszebb lélek.
Pogányként járok, füttyszó nélkül,
madarak hullnak körös-körül.
Szememnek árka folyton mélyül,
nélküled már látni sem örül.
Hogy királynak jobb, vagy alantnak,
tán mindegy, ha magasztalan mind.
Ha álmodlak, ők nyugton hagynak,
egymást becézgetik szavaink.
S az énekünk csak repedt harang,
oltárkövön rezzenő virág,
utcára nyíló kapu alatt
mint messiásra váró imák.
ANIMA
Boldog az, ki sírva énekel
akkor is, ha nagyon szomorú,
és ha derű elé térdepel,
kihull belőle a háború.
Folyókkal telt ösvényen halad,
bűnbánó-békesség a szíve.
Nem épít maga köré falat,
lelke: szeme tiszta felszíne.
Így állok előtted, halkan még,
tanulatlan és csendes vagyok.
Ami szót tenéked adhatnék,
attól megenyhülnek a bajok.
Hajlékom: gyöngeágú-kezem
mely beléd kapaszkodva éled.
Nézd, ha ujjam arcodhoz teszem,
én már a semmitől sem félek.
Polyva létem eddig szél hordta,
szárazságban égett a tarló.
Most perzselt arcom pírja mondja,
csókos ajkam tehozzád hajló.
Ha vétkem vagy, magammal viszlek,
nem látja senki, hogy vétkezem.
Csak te tudsz rólam s mindig hiszlek,
előttünk eztán a végtelen.
Persona-maszkom árnyék egyben,
köpenyem a sötét éjszakán,
de kiviláglik tőled kedvem,
te vagy nekem az igaz hazám.
Hallod a dalt?.. Imago Dei!
Mibennünk hangol egy zongora:
zörögnek szívünk bilincsei,
az Úrnak kegyetlen záloga.
prayer
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 04-11-2018 @ 08:19 am
Hozzászóló: LEKA (Ideje: 04-12-2018 @ 10:17 pm) Comment: Zoli! Nagyon tetszik a versed! A gondolatok, mélysége, a férfi- nő egymásra hatása, érzelmei, ahogy egymáshoz érnek a szavak... Örömmel olvastam a versed :) Gratulálok!
|
|
|
|
|
Hozzászóló: blue (Ideje: 04-13-2018 @ 08:43 am) Comment: Szép, mint mindig. ölelésem: :) |
|
|
|
|
Hozzászóló: a_leb (Ideje: 04-13-2018 @ 06:15 pm) Comment: Zoli, remek ez a versed is, nagyom szépen, mélyen dalol, valami nagyon kifejezően, tiszta érzésekkel vezetsz ebben a látszólag kétszemléletű, de mégis egyazon magasságokban járó világban. A vers lassú, szép üteme és a vezetésében hozott finom képi kibontások egyaránt bent tartottak a versben. Remek érzésvilág, meggyőző, de nagyon természetes vezetés, nagy öröm volt olvasni.
aLéb |
|
|
|
|
Hozzászóló: prayer (Ideje: 04-15-2018 @ 06:44 am) Comment: Kedves Éva! Köszönöm, hogy eltaláltál versemhez! |
|
|
|
|
Hozzászóló: prayer (Ideje: 04-15-2018 @ 06:45 am) Comment: Az ölelés az sokat segít, kedves Gaby, köszönöm!
|
|
|
|
|
Hozzászóló: prayer (Ideje: 04-15-2018 @ 06:46 am) Comment: Kedves Béla! Az értő hozzászólásaidért érdemes már verset írni. Köszönöm! |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 05-03-2018 @ 05:17 am) Comment: Csak gratulálni tudok. Nagyon élveztem olvasni. :)) |
|
|
|
|
Hozzászóló: prayer (Ideje: 05-06-2018 @ 06:49 pm) Comment: Köszönöm, kedves Anna a figyelmedet! |
|
|
|
|
|