| Ez már tényleg csak egy vicc részemről. Még címet sem adtam neki /persze általában egyiknek sem szoktam, szerintem ez a legnehezebb része a fialásnak :)/. És nem tudom azt se, mennyire jó a korokhoz rendelt életérzés. Sanda gyanúim szerint adott embertől függ. Én mindenesetre közelítve a 30-hoz nem érzem, hogy addigra lenyugodnék, bár még van néhány évem :)… Tehát íme:
Húsz évesen légy lobogó,
Az élet majd megtör tudod.
Hát hajtsd az álmod, légy erős!
Formálj egy titán-tudatot!
Harminc évesen csillapodj!
Segíts másoknak csendesen!
Tán érzed, messze már a hév,
Lassan átjutsz a tengeren.
Negyven évesen még remélsz,
Eljuthatsz ide és oda.
A lassú víz is partot mos.
Kell egy utolsó lakoma.
Ötven évesen teszel rá.
Már nem érdekel, ezt tudod.
Elment a vonat? Úgy legyen!
A síneket még láthatod.
Hatvan évesen azt mondod,
Egy magyar ember eddig él.
Várod a kaszást szüntelen,
S mondasz pár imát magadért.
Ki tudja mért nem tudok kilépni a rendszerből? Mindig magától visszaléptet. Akkor minek a jelszó???
|
