Nem kell a dráma!

Ölelő karodra várva,

Sorsommal most számot vetek.

Mosolygok újra, hisz' ismét szeretek.

Felsejlik bennem a múlt.

Köröttem már több vihar is dúlt,

De mindez mára csak történelem.

Félre söpörte a rosszat az új szerelem.

Volt sok rossz, és kevéske szép.

Lelkemben már nincs fájó kép,

Ismét boldogan nevetek.

Abban, hogy viszont szeretnek, biztos lehetek.

Végleg elbűvöltek a szürkéskék szemek.

Közöttünk az összhang tökéletes, remek.

Két test, de egy a lélek,

Ha velem vagy, semmitől sem félek.

Nekem nem kell a dráma!

Ölelő karodra várva,

Sorsommal most számot vetek.

Úgy érzem, jó úton járok, s végre célba érhetek.