| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Mese a hosszúhajú Királylányról Ideje:: 01-25-2005 @ 01:29 am |
|
|
|
|
Hol volt, hol nem volt, Meseország kapuján túl volt egyszer egy királyi család. A palotájuk az Álom-hegységben, a Csodaerdő közepén levő Patkó-dombon állt. A Királyné hűséges párja volt a Királynak, aki igazságosan uralkodott országában.
Született egy gyönyörűséges kislányuk és nagy boldogságban éltek, míg egy nap, a Királylányka éppen a nyolcadik születésnapi tortáján a gyertyákat el nem akarta fújni. De valahogy szerencsétlenül megygulladt a haja a gyertyalángtól és teljesen leégett. Egy évig ki sem nőtt a neki.
Ekkor a Király már nem várt tovább, megkerestette a tündérmanók varázslóját, és kérte, hogy tegyen csodát az ő gyönyörű kislányával, hogy nőljön ki a haja. A varázsló jóságos volt és megesett a Királylányon a szíve, de a varázsitalba egy csöpp helyett véletlen kettő csöppent a hajnövesztő szerből, amit nem vettek észre. Így megitta és a haja máris növekedésnek indult.
Csodálatos hajkorona nőtt a Királylány fején, ám olyan gyorsan nőtt, hogy nem győzték fésülni. Már lassan mozdulni sem tudott tőle a Királylány, mert tízen vitték utána a haját, ha lement sétálni a palota udvarába. Amikor tizenhárom éves lett és játszani, szaladgálni szeretett volna, -de már régóta nemtudott a hajától még sétálni sem, mert olyan hosszúra megnőtt, hogy a Patkó-dombot is háromszor megkerülte- a Királylányból kitört a sírás, és hét éven keresztül mást sem csinált ettől a nagy szomorúságtól, csak sírt.
Ez a dolog a tündérmanók fülébe jutott és elmondták a varázslójuknak, hogy a Királylány emiatt sír immár hét éve. Sokat töprengett a varázsló hogy mitévő legyen, de csak gonosz varázslata lett volna erre gyógyírként, így nem tudott segíteni.
Kihírdette hát a Király az egész országban, hogy ha valaki tud segíteni a Királylány baján és felszárítja könnyeit, akkor hozzáadja feleségül.
Sokan járultak a Patkó-domb tövéhez, de senki sem jutott be a palotába a rengeteg nagy hajtól. Végül az utolsó postagalamb is megérkezett a hírdetménnyel az utolsó falucskába és ott is kihírdették a Király kérését. Abban a faluban lakott egy szabólegény, akinél okosabban, ügyesebben senki sem bánt az ollóval. Meg aztán csak ő tudta az ollóját a legélesebbre fenni az országban és az nem csorbult ki sosem. Gondolta, megpróbálja a Királylányt megvígasztalni, és elindult szerencsét próbálni.
Már mindenki hazament, -mert kudarcot vallottak,- mire a szabólegény odaért. A Királylány könnyei patakban folytak ekkorra a dombról lefelé. Gyorsan elővette az ollóját, de nem akárhogy vagdosta a csodaszép hajat, hanem parókákat készített belőle. A Királylány kezdett megkönnyebbülni és már nem sírt, amikor meglátta a szabólegényt. De csak akkor múlt el minden bánata, amikor meglátta magát a tükörben csinos, rövid frizurával.
A legény megtetszett neki, a Királylány is a legénynek. A Király és Királyné boldog volt, hogy ilyen ügyes, okos emberhez megy hozzá a lányuk. Csaptak nagy lakodalmat; hét nap, hét éjjel tartott a dínom-dánom. Éltek, míg meg nem haltak. Széphajú gyerekeik és unokáik voltak. Itt a mese vége.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 01-25-2005 @ 01:29 am
| Hozzászóló: Bogika (Ideje: 01-25-2005 @ 07:32 am)
Comment: Aranyos kis mese. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: LunaPiena (Ideje: 01-25-2005 @ 07:49 am)
Comment: A hosszú hajú kislányról Garcia Marquez: Szerelmről és más démonokról című regénye jutott eszembe. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: ukume (Ideje: 01-25-2005 @ 08:43 am)
Comment: Erről az jutott eszembe, hogy én ahányszor szerelmes leszek, mindig levágatom a hajam. Ez valami női gyagyaság, de most villant be: lehet, hogy így akarom próbára tenni a szerelmemet... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: QqcSka (Ideje: 01-25-2005 @ 01:23 pm)
Comment: Köszönöm szépen, hogy elolvastátok:) Tegnap este találtam ki ezt a mesét a Hajnikának fektetéskor. |
|
|
|
|
|
