| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Felhőcske Ideje:: 02-08-2005 @ 06:27 am |
|
|
|
|
Gyermekként még nem vágytam rá, azt se tudtam mi ez.
Nem tudtam, hogy az ilyen érzés mi fán terem.
Később azt hittem,
Rám talált abban a bizonyos percben a felismerés ideje.
Szerettem volna megismerni az addig még ismeretlent.
Ember voltam.
Ezért tévedhettem és így el is tévedtem
Az élet érzéki csalódásának rengetegjében.
Ha igazi lett volna, azt megérzem. De nem éreztem semmit.
Hazug szavakat öntött a szám, amiket én is el akartam hinni.
Álmomban igazam volt, őszintén beszéltem.
Lábam nem érintette a földet.
Vágy költözött belém, késztetés a keresésre.
Hajszoltam nappal, éjjelre meglelve, álmomból riadva hiányban eszméltem.
Kínzott és gyötört, én meg csak hajszoltam.
Olykor még azt is hittem, rá leltem. De csak álmomban.
Emberi mivoltom kizáró ok lett a boldogságra.
Türelmemben maradtam egyedül, álomvilágban.
Ott éltem, ahol jó volt és szárnyalhattam.
A nap is egyre idegesebben, fel-alá járt olykor rám csillant,
De arcomba nem nézett csak egy pillanatra.
Ez idő alatt valahol messze az ismeretlenben
Megszületett akár a sorsomnak is nevezett felhőcske.
Nem épp bárány formája volt, nem is valami szép,
Az én kicsi, ködös felhőcském.
Elindult felém, lassan, megfontolva.
Eközben kezdtek az álomképeim válni valóra.
Gondolataim másra terelődtek, Akkor még emberi mivoltára,
Csodálatom áthatotta, figyelmem nem lankadt, vártam.
Jobban megismertem őt, a felhő csak közeledett.
Egy napon beteljesült, ideért felém és megváltott minket.
Emberi mivoltunk semmivé lett, új tulajdonságunk meglepett.
A földet lábunk nem taposta,
Szárnyaltunk sasként a magasban, szabadba…
S nem voltunk már emberek.
Fél istenként csodára képesek.
Fényesek,
Szerelmesek. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-09-2005 @ 12:15 am
| Hozzászóló: ukume (Ideje: 02-08-2005 @ 08:00 am)
Comment: Ez valami nagyon-nagyon jó!!! (csak egy ici-pici megjegyzés- én imádom az angolt, és igaz: illenék már mindenkinek tudni angolul, hiszen a világ nem a mi nyelvünket beszéli)... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: ukume (Ideje: 02-08-2005 @ 08:14 am)
Comment: de azért sokan vannak, akik önhibájukon kívül oroszt tanultak még az iskolában) és baromi rossz érzés kirekesztve lenni.) De ezzel a verssel a szívembe loptad magad:))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: ukume (Ideje: 02-08-2005 @ 08:17 am)
Comment: képzeld! Ha én írok angolul, akkor nem megy be a hozzászólás! Szóval kiderítettem, hogy a címben szereplő felhők vattaszerűek, vagy bolyhosak, vagy mi, szóval nehéz megfelelő szót találni rá, de szerintem kár egy angol címmel elriasztani azokat, akiknek ez a vers különben örömet jelentene. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: SweetLittleNothing (Ideje: 02-09-2005 @ 12:14 am)
Comment: Kedves Ukume: Örülök, hogy tetszett, de tényleg nagyon örülök. A címről annyit, hogy eredetileg "pillanat" volt. Ám egy kedvenc zeném címe ez, mely pici ködös felhöcskét jelent számomra. A szerelmet hozó felhőcskét. |
|
|
|
|
|
