A lángoló szerelem pusztitó tüze lobog bennem
 amikor rám nézel - szemed tekintetében elveszek,
 és örökre a rabja leszek,
 szaporán dobog a szivem,
 nyirkos a tenyerem,
 izzad a testem,
 felemészt a tűz,a láng,
 a kimondhatatlan vágy,
 már azt sem tudom, hogy élek-e...  !
csak a szenvedélyt érzem,
 ami eluralkodik a testemen,
 amikor édes csókod ég az ajkamon,
 amikor meglátom ragyogó két szemed,
 érzem a bőrömön át ereim lüktetését,
 kezed érintése felheviti a testemet,
 kezdem elvesziteni a fejemet,
 megszűnik a jelen,megszűnik a tér,
 megbolondul az idő, elmúlik a lét,
 érzem csak a te szerelmed kell nekem,
 nem tudom ki vagyok - hol vagyok...!
 csak magamtól kérdezem...
 vajon most mi lelt engemet ?
 szétfeszít ez a földöntúli vonzalom,
 amikor a tiéd vagyok esti alkonyon,
 mikor a csillagok fénye ragyog,
 semmi nem állithat meg minket
 csak te és én a csillagos éj ölén,
 csak nézlek és nézlek,
 szemedben megcsillan a különös fény,
 csak általad, csak veled létezem,
 mert ilyen a Szív..ha igazán Szeret !