Valaha szép volt...
Valaha szép volt, ami velem történt,
Le is írom ide máris, tüstént.
Akkor még nem gondoltam, hogy elmégy,
Ma már nekem ez is csak egy szép emlék.
Csillagos este volt, s én ott voltam veled,
Bár félénken, de fogtam két szép kezed.
A fákon egy pár madár élénken csicsergett,
Elfutott mellettünk egy kóbor kutya, didergett.
Jött a tél, és megfgyott minden.
De a kemény tél sem tudott elválasztani minket.
Boldog voltam hogy velem vagy,
Örömöm nagy volt, igen-igen nagy.
Nem számított sem eső, sem hó, futottam tehozzád,
Barna szemű, mosolygós arcú, szőke, szép lány.
Rajongásom irántad sohasem lankad,
Ajkaimhoz ért csábos, mosolygós ajkad.
Nem kérdeztem tőled azt, hogy miért,
Mikor az a másik táncolni felkért.
Összekötötted az életed vele,
Szívemnek pedig odalett fele.
Szívem másik fele rettenetesen fájt,
Elmém egyik fele tiltott, a másik veled járt.
Valaha szép volt,a mi velem történt,
Itthagyom az árnyékvilágot, és én is ez leszek csak-EMLÉK.
|