Mítosz a sáserdei koboldokról

Sűrű erdő mélyén, a barlangokban még hallani az iszonytató hangokat. A sáserdei koboldok legendája szerint aki belép a "Feledés barlangjába", az soha nem térhet vissza az életbe...

...Élt egy oroszlánszívű, vitézül harcoló ifjú, aki elhatározta, hogy elmegy e gonosz helyre, és elpusztítja a sötétség kardját. Ez a kard már oly sok keservet, bánatot vitt több száz faluba és városba.                               

Ahol a kard árnyai megjelentek, ott nyomban halál termett! Aki csak megpróbálta elpusztítani a kardot, a legszörnyűb halált halta. Furcsa és félelmetes lények lakták  a helyet, mindannyian az éjszaka szülöttei, akiknek célja az emberiség, s a jó elpusztítása.   Ettől azonban az Írisz nevű ifjú íjász sem torpant meg, elkísérte őt Sárkányfalu fegyverhordozója, s egyben harcosa is, Lári.

Két napon át gyalogoltak sűrű erdőkön át, veszélyekkel teli utakon. A második napon egy mocsárban jártak térdig, amikor az éjszaka ködös homályából egy morgó hang sejtelmesen átjárta az erdőt, s a két ifjú minde porcikáját. Az egyik pillanatban Lári egy nagy sárga szempárra lett figyelmes. Írisz előrántotta az íját, kész volt mindenre... Tudta, ami rájuk leselkedik, nem lesz velük barátságos. Hirtelen egy kőrakás mögül előugrott egy hatalmas, piros szarvú lény, Tartusz. Írisz várt  a megfelelő pillanatra, mikor nyilazhatja meg ellenségét, de Lári mindkettőjük figyelmét elterelvén a lény háta mögé osont, s egy vastag kötéllel a lába köré hurkot kötött, mire Tartusz hatalmas testével a földre esett.

Írisz kész volt megölni, mégis megsajnálta, s az megígérte, ha az ifjú az életét meghagyja, hű szolgájává teszi. Így is lett, s ettől kezdve már hárman gyalogoltak tovább. Két napig kutyagoltak, mire a barlang bejáratához értek. A hely lakói nem is sejtették, hogy féltve őrzött kardjukat el akarják pusztítani. Írisz belépett a nyirkos barlangba, érezte a halál szagát, testük libabőrös lett...

Egy gonosz Karatusz őr kifigyelte őket, s mire a barlang mélyére értek, addigra egy állig felfegyverzett Tallak hadsereg várta őket. Tartusz saját testével védelmezte a két hőst. Szerencséjükre egy hírvivő sólyom levelet vitt ARK vidékre és Zarak király a hírt olvasván elrendelte, segítsenek a két ifjúnak és Tartusznak. A király katonái áthatoltak a barlang külső védőin.

"-Í jászok, dicső vitézeim! Felkészülni! A ti érdeketek is  e csata, felkészülni tehát, s TÁMADÁÁÁS! Pusztuljon a gonoszság!!!"-hangzott a vezér utasítása. Két napig tartott a kegyetlen harc, s száz Tallakból mindössze húsz pusztult el, a  bátor harcosok száma már a felére csökkent. Nem volt remény...

A szörnyek azonban nem tudták, hogy Írisz miféle fegyvert hozott a kard és védői ellen... Robbanó fagyutacsokat dobott a rémségek közé, s az életben maradt íjászok és vitézek Lárival, Írisszel és Tartusszal együtt kimenekültek a szörnyűségből. A barlang felrobbant, s a Tallakok a karddal együtt odavesztek az Alvilág örök útvesztőjében.

A világ megmenekült a gonosz marcangoló karmaitól. Írisz megköszönte Tartusznak, hogy az megmentette életét, majd mindannyian visszatértek a falujukba...