Megörjít a puszta gondolat,
hogy most talán más csókolja ajkadat.
Kínoz,mar, felemészt teljesen.
Szívem pedig zakatol hevesen.
Sírni nem tudok,elfogyott a könnyem,
csak elsorvadok belülről lassan csöndben.
Szívemtől nem éreztelek ennyire távol,
lehettél messze bármikor bárhol.
Megőrjít,hogy nem érzem,hogy még fontos vagyok.
Amikor belédszerettem csak szánom azt a napot.
Nem tudom ezekután,hogy viselkedjek veled,
nem, tudom ezekután símogat e még a kezem.
Csak azt tudom,hogy nagyon mélyen megbántottál,
és kétlem,hogy vbelem eddig nem játszottál.
Az igazi érzéseimről te mit sem sejtesz,
ezért van hogy a szívemen mély sebeket ejtesz.
Nem tudom,hogy van e így értelme tovább szeretni téged,
de azt tudom,hogy sok mindent megtennék még érted!!!! |