A szakadó esőben állni,
Onnan ordibálni,
A jeges széllel szállni,
A viharban hintázni.

A mennydörgés hangjára ébredni,
Bús fejemet felemelni,
Csendes éjben énekelni,
Megnyugodni, elmerengni.

Szívemben fájdalom,
Szememből könny csordul,
S átkot szórok az égre:
Hát mindenki elárul?

Miért e nagy fájdalom,
Miért? Mondd, Istenem,
Miért veszed el tőlem,
Ki legfontosabb nekem?

Hiába kiáltok!
Az ég most nem felel,
Túl sok rajt a felhő,
Hangom nem éri el.