Szemed csillogó arany fénye örvénylik a lelkemben
 amikor meglátom e fényt a villámló tekintetedben,
 Szívem hevesen dobog, a szemem ragyog,
 mint izzó tűz úgy lobogok, lángolok,
 Ha hallanád ilyenkor szívem énekét, csak azt
 zengi, hogy Te már bennem élsz réges-rég,
 Mióta rám talált ez a szerelem,
 megtaláltam melletted a helyem,
 körülöttem minden megszépült, mert
 többé már nem vagyok egyedül,
 Minden csupa fény, csupa csillogás,
 és nem múlik el ez a csodás- varázs,
 Te vagy a boldogságom, szívem vígasza,
 lelkem kútjának hűs tiszta vizű forrása,
 Te gyújtottál a szívemben örök lángot,
 minden nap, minden éjjel csak érted kiálltok!
 Veled repülök minden szerelmes éjszakán,
 repülünk a kéj szárnyán, a mámor hátán,
a ragyogó gyémánt éjszaka láncán,
 Ezt az érzést én semmiért oda nem adnám !
 Csak lángolunk, szállunk  csak TE meg Én,
 nem számit az erény, nincs szabály, mert
 a szerelmünk beteljesül minden végtelen éjjelen,
 mikor egymáséi  leszünk mi a csodás hold  fényében !
 
 .