Hajnalban kelt, ahogy szokott. Régen, fiatalabb korában imádott aludni, de egy ideje mindig korán ébredt. Kibotorkált a konyhába, ivott egy pohár narancslét, hadd múljon a keserű íz. Jöhet az első cigaretta. Az első mindig a WC-ben. Hál'istennek az emésztés még rendben. Borotválkozás, zuhany, öltözés. Mint tegnap.

Öt-ötven, indulás a buszhoz. Cigi 2. A megállóban sokan állnak. Lesz még űlőhely? Megjött a busz. Tumultus, utolsónak száll fel. Így szokott lenni. Csak egy órát kell kibírni. A zsebéből előveszi a sportújságot. Már régóta nem érdekli, de rutinból minden reggel megveszi. Legalább telik az idő. Hát ma is eltelik, hisz csak egy óráról van szó.

Jó ez a nap! A busz nem áll sokat sorban, időben érkezik. Gyors reggeli, átöltözés, fehér ing, nyakkendő, tükör, mosolypróba. Kezdődhet.

Az elsö vendég mindig izgalmas, meghatározza a nap hangulatát. Mocsok-szar. Hisztis, nagyképű királyfi. Mosoly, tolerancia, udvariasság. Ettől a másik még rosszabbul érzi magát. Nem lehet valami jó királyfinak lenni. Sohasem vágyott rá.

Az ebédidő az jó. Lehet egy kicsit zsibbadni. Enni különben is szeret. Az idő múlik, közeledik a négy óra. Feszűltség, az adrenalin ömlik. Késésben van. Sikerül-e, amit vállalt? Sokesélyes. Fohász a megnemnevezetthez. Talán segít. Ha nem, jön a magyarázkodás, mentegetőzés.

Jó ez a nap! Sikerült. Adrenalincsökkentés-három sör. Vagy több, vagy kevesebb. Mindegy. Cigi 42, de ez már nem számít, csak az a finom köd. A buszon kicsit alszik. Csak egy kicsit.

Otthon, édes otthon. A gyerekek már alszanak. Fáradtan a fotelbe roskad.

Hajnalban kel, ahogy szokott. A fotel kicsit töri a derekát és a TV is csak serceg...