ujjaim alatt kigyúl a láng
ha érintem bőrödet
érintéseinket megőrzi az idő
mi nem leszünk de tovább élnek
sokszor nem értesz s ez aggaszt
mikor jössz lelkemet lakasd jól
aztán testemet etesd - hiányzol
szelíden kérlek ne érints más nőt
míg tőlem vágysz élményre
kínlódom távollétedben
belekapok ebbe is abba is
szóval próbálok élni nélküled
az éjjeli tücsökzene sajgó magány
a szobám nem tudom átrendezni
minden akaratom hervadó virágszirom
nem bírok aludni bár késő van már
az ihlet űz írnom muszáj
előtted lelkemmel is mezítelen járok
árnyék és fény a viszonyunk
lényem éhesen sóvárog érted
mozdulatlan az emlékezet de nem poros
sorsunk szélben utazó magonc
véletlen műve ha termékennyé lehet
itt vagy mégha nem is vagy itt
velem vagy bárhová mennék
csupa kisbetű írásjel sehol szavak
olvasok írok élek ölelnélek
lélegzetem levegő után kapkod
rozsdás hiányod nehéz vértezet
néha lakatlan szigetemre tévedsz
szeretkezünk együtt ünnepelsz velem
bódulunk és elválni lélektelen
de várlak - tudhatod |
