Az Élet egy lassan nyíló Virág,
Mikor megszülettél,nevelkedtél
Nem tudtad felfogni mekkora a Világ!
Kinyílt a Virág,valamire rájöttél...
Azt hitted,hogy a semmittevés életben tart majd,
Rájöttél: a Szeretet az éltet adó érzés,
S igyekezni akartál,hogy bárányaidat a helyes útra hajsd!
Mikor Isten életet lehel beléd.
Talán hinni sem mernéd ,hogy
Életed milyen hosszú ideig is tart.
Néha már unod, s gondolod: legyen már vége:
De belátod,hogy ez a röpke pillanat semmit sem érne!
A Virág egyre csak szárad...
Életed a végéhez közeledik...
Egy gondolatod támad,
És ilyenkor már ki is kerekedik
Az a helyzet...
Életed utolsó pillanatát éled...
A Virág elhull...
Lelked felszáll,
Beteljesedik, miben hittél szentül.
A Virág víztelen,az Élet íztelen, a Világ megáll...
2005.03.25. |
