A történet onnan datálódik, hogy beleszeretsz. Első a látás. Moziban ülsz. A rajongás tárgya nem más, mint a vászonra vetített celluloid. A vége főcímnél már bajban vagy, mert ne elégít ki a tudat, hogy légvonalban robogsz a pénztárig. Ismétlődés céljából. Ezzel el lehet játszani néhány napot, de filmszerető legyen a talpán, akin kis idő elteltével nem jelentkeznek a birtoklási vágy könnyen felismerhető jegyei. Magyarul! Piszok módon kéne egy CD nagyságú, ezüstösen csillogó korong, ami a digitális forradalomnak köszönhetően, rendeltetésszerű gépezetbe helyezve, piszokjó minőségben csűri fel a tévéképernyőre az agyonimádott cuccot. Node ilyesmi a mozipremier tájékán ugye, hol és merre. Nem megyünk most bele a kalóz-feelingbe, mert az már betűbe lett szedve (lásd: Kalóz/ok), mert az már csont, ami rágva vagyon. Le. És különben is! Egy másolt kalóz DVD birtoklása csak tüneti kezeléssel ér fel. A kötést attól még folyamatosan cserélni kell. Minden fapados, nincsen extra, és tessék belegondolni a nyomasztó érzésbe, ami hónapok múlva tör rád, mikor egy fénymásolt, üresen kopogó, lekoszlott tokot emelsz le a polcról, miközben az ismerősök mind a vadiúj verziót birtokolják. Vagyis, ahogy a költő mondja: „A nagy szerelmek anyagi befektetést igényelnek…” Persze a költő ilyet nem mond, mert ez túl puritán, és hogy veszi ki magát egy ilyen kijelentés a galamblelkű sorok között. Majd egyszer, majd valamikor, majd talán, majd ráfókuszálunk erre a témára is. Tovább! Papírpénzt invesztálsz. A fém ugyanis, többnyire már nem elég. Az már „your biznisz”, hogy mennyire bírod. A megjelenés pillanatában lecsapsz, vagy inkább kiböjtölöd a különböző akciókat. (Lecsapsz!)
Nakérem! Kezeid között az imádott cucc. Sírsz, vagy nevetsz az megint „your biznisz”. Egy apró akadály van már csak hátra a tökéletes frigy beteljesüléséhez. Lakásba kell csempészni az árut. Nevezhetjük villanyszámlának is. Mert onnan lett átcsoportosítva. Hétköznapi ügyletek ezek. Ne mond már, hogy soha még! Hogy csúsztatással nem éltél!? Naugye.
A nő, akivel éljük az életet, még nincs. Tolja a szekeret. Keresi a villanyszámlára valót.
Szeánsz kezdődik. Csak ő meg én. Finoman távolítom el celofánt. Gyöngéden. Már majdnem aktus. Újbeggyel a tokhoz érek. Friss-ropogós. Bizsergés beindul. Még a nyáltermelés is megkétszereződik. Picit kivársz. Pillanatot élvezel…
Aztán borítót nyitsz, és behatolsz…
Úgy bánsz vele, mint az új könyvvel: beleszagolsz…
T. barát szerint, ezt a mámort senki nem veheti el tőled. A korong első illatát.
Persze időnként a villanyszámlát is ésszerű befizetni!
Ha nézni akarod a filmet…
|