A szerelem úgy robban be az
életbe, mint az üstökös a légtérbe
maga után fénycsóvát húzva,
nem nézve, amerre visz az útja
közben mit okozva.
Lepattant szikla darabka mély
sebet ejtve,régi meghitt
kapcsolatot tehett tönkre.
Nagyobb darabja a szívbe hatolva
mély krátert okozna, néha az élet
felett is uralkodva

Ha, mint a vulkán, még a mélyben
látszólag pihenve, közben forr,
dühöngve, ha nincs viszonozva
szerelme.
Szítkokat, átkokat szórva szét,
mint hamú eső vagy pernye
úgy takarja be az érzelmet
Amikor már nem bírja tovább,
kitőr és forró lávaként elpusztít
mindent ami csak az utjába ér.