| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Dugóban Ideje:: 04-13-2005 @ 09:38 am |
|
|
|
|
| Már tíz perce is elmúlt, hogy a forgalom semmit sem haladt előtte. Fülledt, nyári éjszaka volt. Az utcát elözönlötték a szórakozóhelyekről kiáramló emberek, részegek, és drogosok csetlettek-botlottak az úttesten a veszteglő autók között. Idegesen dobolt a kormányon az ujjaival, halántékán kidagadtak az erek a melegtől. – Mi van? Mi lesz már? Meddig állunk még itt? - nézett körül egyre idegesebben. Bekapcsolta az autóban a rádiót, és egy régi kedvence szólalt meg :Temptations: papa was a rollin’ stone. Körbenézett. A pár centire mellette álló autóban a férfi kedélyesen túrta az orrát, női utasa éppen egy jointot tekert. A másik oldalon fiatalok püfölték egymást.. Hatalmas limuzin akart befordulni a kis utcába. Fehéren fénylett, fekete ablakai titkokat rejtettek. Mellette a sarkon, alvó kolduson lépkedtek át. A virágáruslány már ingyen osztogatta a rózsákat, egy fiatal fiú az autók tetején szaladt át a túloldalra. Utcalányok kóvályogtak a tömeg között üzletet remélve. Fiatalok voltak, és teljesen belőve. Valaki megkopogtatta az ablakot pénzt kéregetve.Csak intett a koldusnak az autóból, hogy ne reménykedjen, majd az csalódottan odébállt. Egyre jobban unta már a várakozást. Az előtte álló autókon át nem lehetett kivenni, hogy milyen hosszú a kocsisor. – Csapdában vagyok – gondolta. – Se előre, se hátra. Egyre fullasztóbb lett a levegő, egész teste izzadságban fürdött, haja csapzottan ragadt hátul a tarkójára. A rádióban felcsendült a következő szám. Take me to the river. Teljesen felhangosította, és lehúzta az ablakot. Mellette elhaladó fiatalok meghallották a zenét, táncolni kezdtek, és bemosolyogtak az ablakon. Halványan visszamosolygott. – fiatalok – elővette a cigarettásdobozt és kihúzott egy szálat. Ajkai közé helyezte, és abban a pillanatban benyúlt egy kéz az ablakon, egy meggyújtott öngyújtóval. – Nekem van gyújtóm, de nincs cigim. Adnál egyet? – nagy széles mosoly követte a lángot, a tulajdonosa lila rasztahajával koronázva. A meglepetéstől felháborodni sem tudott, bátortalanul pislogott vissza, és odaadott egy szálat a kéregetőnek. Az ugyanolyan széles mosollyal megköszönte, és átadta a mellette kocsinak támaszkodva álló kis szőke lánynak, majd felkapta a lányt, mint egy pillét, és a karjaiban vitte tovább. Az szeretettel beletúrt a lila rasztásított hajba, átkarolta lovagját, és megcsókolta. Csak állt a fiú az autók között, kezében tartva az apró lányt, és csókolóztak megfeledkezve mindenről, és mindenkiről, aztán egy perc múlva haladtak tovább. Ahogy egyre távolabb értek, akkor látszódott, hogy a lánynak hiányzik az egyik lába.
És a rádió elkezdte játszani a shade of the pale-t. A forgalom megindult lassan haladva a sétáló tömeg mellett. A lila rasztahajú fiú nyakában az apró szőke lány kezével mosolyogva lépkedett a tömegben, mintha a világ legnagyobb kincset vinné.A visszapillantó tükörben hosszasan követte őket a szemével, és tudta, hogy a fiú valóban a világ legnagyobb kincsét birtokolja. Szerelmes |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 04-13-2005 @ 09:38 am
| Hozzászóló: khama (Ideje: 04-13-2005 @ 02:08 pm)
Comment: Nagyon jó és érdekes az írásod. Szinte végig feszültségben tartod az olvasót, hisz egy ilyen közegben, igazán bármi megtörténhetett volna. :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szimbolum (Ideje: 04-13-2005 @ 04:37 pm)
Comment: Reménykedtem végig hogy nem veszíti el a türelmét .Még az ilyen bosszantó dugóban is utat tör magának a szerelem:-) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: _zizike_ (Ideje: 04-14-2005 @ 01:29 pm)
Comment: Nagyon! nagyon nagy élmény volt olvasni! köszönöm! :) |
|
|
|
|
|
