Azt képzeled,Te mondod meg, az életben tovább mit tegyen! Bármibe is beleszólhatsz,ne reméld Eljátszottad azt már nagyon rég.
Mitől változthattál meg ennyire? Még kontrolálni sem tudod tettedet. Az arcodra van írva, hogy a másik szenvedését mennyire élvezed.
Azt hitted, az arany csillogása kocsi, pénz elveszi a józan észt. És tovább béklyóba tartja kézt. Amely szabadulásra már kész.
Azt hiszed, mert gyűrűdet viseli feljogosítva érezheted magad , hogy Te legyél a gyűrű ura. Nagyon tévedsz kedvesem Hatalmadnak mindjárt vége lesz.
Igaz,könnyen lejött a karika, De a nyoma örökre ott marad. Hiába takarja,titkolja szívében Beleégett a csalódás fájdalma.
|