egy csodás mosoly s egy szál virág
 s már nem is kell  hozzá a szó...
 mert ez a csodás érzés
 ki nem mondható... de látható
 amikor látom a szemedben ahogy
 ez a különös sejtelmes fény csillog,
 akkor érzem azt, hogy most
 már az én szívem lett a te otthonod...
 s szívem egyetlen örök lakója csak
 te vagy... most itt legbelül 
 mert úgy érzem, hogy
 csak téged akarlak én végtelenül...
 mert te adtad ezt a csodás érzést nekem,
 ezt a mesés szerelmet, mellyel
 teljesen elvarázsoltad a szívemet, 
s az én sose nyugvó szívem
 most csak te érted remeg,
 s örök lázban ég a lelkem,
 amikor nem vagy velem...
 de bármilyen messze is vagy tőlem,
 te már örökre itt élsz bennem...
itt élsz az érted örökké dobogó szívemben,
 s ebben a csodás szerelemben,
 mert én is tiszta szívemből szeretlek,
 te vagy most az élet nekem,
 s ezen az úton most csak veled megyek...
 amíg csak érzem, hogy a szívem
 csak érted él... csak téged szeret !