Eljött a derűt keltő május:
Miből minden élőlénynek jut,
Mi mindent életre, s bájra kelt,
S mi elhozza az ünnepeket.

Mintha tudná, hogy az ő dolga
Az anyák napjára, e szép napra,
Tengernyi virágot, s orgonát,
Lelkesült kezekbe adni át.

Nem hiába van anyák napja
A daloló májusra bízva;
Megérdemlik az édesanyák,
Hogy a legszebb hónapot kapják.

Állja is keményen tisztségét:
Kibontja pompázó szépségét,
Kínálja tarka virágait,
S ünnepre nyíló orgonáit.

Mert nektek nyílik e szép virág,
Mit a május ajándékoz már,
E fürtös szeretet jelvénye,
S e bú, öröm csodás jelképe.

A ti szeretetek fürtösek,
S az éltetek lilák, fehérek…
Ó ti mindent eltűrő anyák,
Ó ti boldog, szerető anyák.

Kecskemét, 1972