Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Ketyeg az óra... Ideje:: 05-19-2005 @ 04:09 pm |
|
|
|
|
Elillan ez a rövid élet gyorsan mivelünk, Minden kis problémát magunkra veszünk. Nem marad időnk játékra, és sok jóra, Folyamatosan ketyeg felettünk az óra.
Mikor volt időd, hogy gyönyörködj a tájban? Fűben hanyatt fekve szép madár dalolásban? Nézted-e órákig, hogy virágzik egy rózsa? Folyamatosan ketyeg felettünk az óra.
Mikor jutott bőven elég időd barátodra? Mikor nyugtalanság nem ült ki arcodra, Hogy programod van és még elkésel róla, Folyamatosan ketyeg felettünk az óra. Egyszer csak rádöbbensz, nemsokára vége, És nem mondhatod azt, hogy igen, megérte. Elszállt az életed, és te már lemaradtál róla, Folyamatosan ketyegett feletted az óra.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 05-19-2005 @ 04:09 pm
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 05-19-2005 @ 07:17 pm) Comment: Gyönyörű verset írtál, de nagyon szívbe markolót. Ez az az érzés mellyel nem lehet megbarátkozni sosem. Sokszor érzem Én is, hogy az elmult évek mint egy szempillantásnyi ideig sem tartottak. A szívem még fiatal, de a test az már nem szárnyal. Ez a kegyetlen valóság, bár én néha érzem már, hogy minden kornak van valami szépsége, és ennek az idősödőnek is van. Csak még meg kell barátkozni vele. Nagyon tetszett a versed.:))) |
|
|
|
|
Hozzászóló: agnes (Ideje: 05-19-2005 @ 09:57 pm) Comment: Folyamatosan ketyegett feletted az óra." Ne légy az időnek rabja,...élj...élj...Higgy nekem...hisz naponta órák között,...alatt dolgozom...én tudom,....csak bizni szabad az időben...
|
|
|
|
|
Hozzászóló: _zizike_ (Ideje: 05-20-2005 @ 12:47 am) Comment: Szia Nefi!:) elgondolkodtató, gyönyörű, szomorkás verset írtál. Bizony. És sosem késő változtatni. Ez épp úgy igaz, mint ahogy igenis elő kell húzni a komódból azt a féltve őrzött ruhadarabot, amit egy különleges alkalomra tartogat az ember, s fel kell venni, élvezni a lágy, puha érintését a bőrünkön ... mert minden pillanat lehet különleges pillanat, ha akként éljük meg. :) Jó volt olvasni Téged! :) |
|
|
|
|
Hozzászóló: szimbolum (Ideje: 05-20-2005 @ 10:18 am) Comment: Igazad van! Egyszer , majd ha lejár az időnk, akkor már késő búslakodni hogy mennyi szépséget halasztottunk el,csak azért mert mókuskerékben éltünk.... |
|
|
|
|
Hozzászóló: borian (Ideje: 05-20-2005 @ 03:05 pm) Comment: Kedves Nefi!
Gyönyörködtem, tájban, madár dalolásban.
Versedben is e múló órában. |
|
|
|
|
Hozzászóló: Myra (Ideje: 05-20-2005 @ 09:16 pm) Comment: Minden múló? Lehet. Sőt... De míg élek, hinni akarom, hogy van örök van örökké van soha el nem múló. Ez a kis reménysugár kell. Nekem legalábbis kell. Önáltatás vagy álomvilág, nem ez a fontos. Csak a tudat: érdemes. Tetszett a versed, kicsit lehangolt, de rájöttem arra, hogy kell a saját kis világunk. |
|
|
|
|
Hozzászóló: LEKA (Ideje: 05-20-2005 @ 10:45 pm) Comment: Kedves Nefelejccss!
Nagyon tetszik!
Jó témát választottál. Amíg van lehetőségünk, addig tegyük meg, amit szeretnénk, amit kell.
Szeretettel: Éva |
|
|
|
|
Hozzászóló: Secret_writer (Ideje: 05-21-2005 @ 12:14 am) Comment: Hát igen.Örök tanulság.:(A versed nagyon szép!S még Adynak is leesett volna álla ettől a soroktól!:)))))))))))))))))) |
|
|
|
|
|