Mióta ember él a Földön,  - mindíg volt szerelem,
Mégis ezt az igaz érzést mindenki másképp éli meg.
Szerelem és szenvedés, testvérei ők mindíg egymásnak,
Még a boldog szerelemben is van kisebb-nagyobb bánat.

Néha édes szenvedés ez,  - a másik fájó hiánya,
Néha bosszankodó érzés -  a szerelmes fél hibája.
De legyőzhetelen! Ésszel sosem állítod meg lelkedet,
Mindenki átéli egyszer az igazi nagy szerelmeket.

A szerelem mindíg önzetlen,többet akar adni, mint kapni,
A szerelmes mindig remél, sosem akar hazudni vagy csalni.
A szerelem kortalan, tinik és idősek is tőle megbódulnak,
A szerelmes emberek nem látnak, a jövővel nem számolnak.

A szerelmes ember lebeg. - Szerelméért mindenre képes,
Számára az élet gyönyörű, szépsége nem lehet kétséges.
"Szerelem" - a legelcsépeltebb szó az egész kerek világon,
Egy elcsépelt szó, melyben van az életed, egész világod.

A szerelmet vállalni kell, sokáig titokban tartani nem lehet,
Hiszen mindenki látja rajtad, szárnyaló, örömteli lelkedet,
Vagy viszonzatlan szerelemnél a keserves, fájó bánatot,
Szerelmed elrejtheted kis időre, de eltitkolni nem tudod.