Hazafelé a tegnapon gondolkodott, igaz,még napközben a munka le tudta kötni minden idejét és gondolatát, de most hogy csak várnia kellett hogy hazaérjen, csak úgy hömpölyögtek a gondolatok a fejében....
Végre nagy nehezen hazaért, bár várnia kellett a buszra, s a metró is késett mire odaért az állomásra a vonatnak is csak integethetett.... nagynehezen talált egy szabad taxit ami elvitte.... éjjel kettőre ért haza hullafáradtan és rosszkedvűen...
Kinyitotta az ajtót és belépett... keserű csalódottsággal vette tudomásul, hogy minden úgy van ahogy reggel hagyta...
Csomagjait a küszöbön leejtva belehuppanta a fotelbe, elzsibbadt a nyaka fájt a válla és akár egyhelyben állva is el tudott volna aludni...
lecsukta a szemét... hirtelen ismerős illatot érzett..... vissza, visszarévedt a múltba....
látta finom mosolyát érezte bőre illatát élvezte az újra együtt töltött időt és abban a tudatban szenderedett el, hogy ha máshol nem is legalább az álmaiban a tökéletes boldogságot izlelheti meg....
úgy vélte ez ad erőt neki ahhoz hogy megéljen minden egyes újabb napot......nélküle..
|