Térj be hozzám vándor egy szóra
Pihenj itt meg egy toborzóra
S aki téged most hellyel megkinál
Ö nem más ,mint az óhaza fia
Szülöttje, Vándorok várója
Szomjaik oltója
Kinek - kinek
Milyen szomját-búját oltja
Hosszú útnak itt porát hazai nedü oltja
Nékem Édesanyám csókját oltja
Italának nedves csókja
Szavainak cirógatása
Nékem a legkedvesebb bókja
Amely szomjaimat oltja
Szülöhazám , honvágyam
Oltja táplálja bennem az érzést
Amely mélyebbre és mélyebben
Hatol énbennem - amikor
Hevesebben dobban a szivem
Vándorok batyuval jönnek- mennek
De én csak maradok
S mivel van hazám,van otthonom
Mely a vándorok otthona ? -
A nagy világ
Nékem otthonom e nagy világ
De otthonom a Szülöiház is
Új Hazám, az Óhazám is
S élek ott - ahol lehajtom álomra fejemet
Megpihenek ott - ahol a sir-hant majd eltakar
Vagy ha nem - égetett testem hamvait a szél
Mint szemetet szétfújja - a világ minden csücskébe
Oda - hol szükség lesz én reám
Mert az vagyok kinek születtem - és
Ki leszek ? Kinek szüksége van rám
Az te leszel , ki nékem életet adá
S veletek maradok ameddig szükségem van rátok
Hogy azt amire tanitottatok
Majd egykor én is tovább adjam annak
Akinek szüksége lesz rám
Kinek köszönhetem mindezt
Amit kaptam és aki lettem Tinéktek
Mert megtaláltam akit kerestem
Akit szeretek , szerettem és fogok is
Örökké , életem , Istenem