A palóc kocsmáros és a rabló ? - palóc mese

      folytatás

      - Nesze itt van száz pengö és menj békével. Ha én adom szabad akarattal akkor senki sem fog üldözni majd,nemkell félni. Egy hónapig biztos elég lessz mindenre még finom sörre is.
      - Te tinó buta paraszt! Ha elveszted az életed akkor mit fogsz majd csinálni az összes pénzeddel, gondolkozz csak egy picit!? - mit szól majd a családod ha meghalsz?
      - Csak száz pengöt adhatok pajtás - mondta higgadtan a Pali bácsi mertészrevette hogy lehet vele vitázni is, és ez növelte kissé a fölényét - a többi nem az enyém?! Tessék itt van száz forint ez a tiéd lehet most, becsületemre mondom.

A Pali bácsi sokszor vitázott már ezelött a kocsmában még az ittas emberekkel is akik elvoltak keseredve valamiért. Rábeszélni öket hogy nyugodjanak meg azt jól tudta hogyan kell csinálni de azk palócok voltak és hamar lecsendesedtek, de ez? Egyszerüen békecsináló volt Pali bácsi ha kiütött ott valami balhé ami ugye nemvolt ritkaság a szorgos palócföldön sem. Legtöbbször szerelmi ügyek.

      De a palócok azonban nagyra értékelték a bescsületet akkoriban. Amit igértek és kezet fogtak rá az úgy is volt. Nemkellett semilyen irásos nyavalya mindenre két tanuval aláírva - ilyen cifraságot elsem hitték volna hogy létezik hacsak nem a pestiek találták ki volna.De honnan tudja ezt ez a rabló, ö nem volt palócföldi ami észrevehetö volt a tájszólásán. Akkoriban váltakozott a tájszólás még falurol falura is, mint a népviselet,de ezt tájszólast nemismerte fel Pali bácsi sem mert... de hagyjuk ezt most.Csak hírböl halotta hogy furcsán buta emberek laknak itt a palócföldöm, hiszékenyek mint a liba és hisznek a babonában. Hogy honnan származott azt én sem tudom.

A rabló ha nem más akkor kicsinyesen ugyan de rafinált volt. A buta rablók élete nagyon rövid gondolta és ezt már megtanulta jól a börtönben. Nem is olyan buta ez a paraszt - gondolta,de nembizott meg a Pali bácsi szavaiban és igy majd mégis üldözöbe vehetik, kutyákkal mint ezelött és mivel szaladni már nembir annyira megeshet hogy elkapják.
 
Szó ami szó de mennyit ér a szó mint igéret egy rablóhoz? De a ha a Pali bácsi saját maga rakja be a pénzt a zacskójába ? gondolta - akkor azt mondhatja hogy ö, a buta palóc,saját maga rakta bele. Igy nemlehet szó rablásról - nem?. Azért hogy megijedt a fegyvertöl az az Ö dolga, gondolta a rabló erröl ö nemtehet.
 
Azért rakta bele bele a pénzt mert gyáva volt. Hiszen a fegyveremben nincs töltelék sem, mitöl kellene itt úgy megijedni? Tehát mégegyszer ráparancsolt:

      - Buta kövér paraszt! és ehhez káromkodott is egyet amit itt nemlehet leírni sem mert magát az Istent szidta emiatt. Utoljára mondom hogy minden pénzedet a fiókból ragd
ide a zacskóba. Értetted!

De a Pali bácsi értette hogy hogyan kell kezelni a felvadult helyzeteket. Olyat hogy saját maga betegye a pénzt a zacskójába mint becsületes embernek eszébe sem került. Úgyis meghalok ha Isten akarja - gondolta - itt most legjobb lecsendesíteni a rablót.
 
      - Persze hogy értettem, de az angyalom azt mondja hogy ne tegyem, ez nemvolna helyes, mert itt a pénz ami a fiókban van már nem az enyém és a kezébe tartotta a száz pengöt. Itt az ideje hogy befizessem a gyárnak ahonnan a sör jött ami izlelt neked is, és csak körülbelül száz pengöm marad itt amit most neked akarok adni. Mindenemet odaadom most neked nemérted? Mit akarsz még? Most az volt a fontos hogy sokat beszélhessen. De a rabló közbevágott.
      - Csak pénzt akarom és az öszesset!!! mondta a rabló határozottan és méggyszer megismételte a Pali bácsi által még nemismert káromkodó harangot.
      - De az anyalom azt mondja hogy nemtehetem mert a pénz nem az enyém, már útba is vannak érte és beszedik a következö szálításnál. Már az Aszódon vannak lovaskocsival uj szálítmánnyal Budapeströl, mondja az anyalom.
      - Mostmár elfogyott a türelmem és nemakarok hallani többet ezekröl a butaságokról! Te buta babonás paraszt!Én nemlátok itt semilyen angyalt és engem nepobálj ilyen mesékkel szórakoztatni. Mint gondolsz mindenki olyan buta mint te hogy bevesz ilyeneket?!
      A rabló természetesen nem értesült arról hagy palócföldön voltak igazi hazianyalok akik örködtek ház lakói felett. A Pali bácsi tehát nemhazudott.
      De ez nemszámít Ö nemhazudott volna még egy rablónak sem. Ha tüzvész lett a faluban akkor a házianyalok feladata volt példaul kiengedni a jószágot nehogy bentégjenek.
      Akkoriban nemvoltak motorok sem hanem gyalog közlekedtek az emberek vagy lovaskocsival akiknek módjukban állt. Lovagolni lóháton az nemvolt szokás itt palócföldön.Ezekröl a házianyalokról persze csak a palócok tudtak mert ök ismerték öket személyesen.Mások azt hitték hogy ez csak valami babona. Nemcsoda tehát hogy a rablót egyre felbosszazntották az ilyen "mesék".
Azt hitte most hogy a Pali bácsi csak átakarje ejtene öt mint bolondot. Ezért mégjobban felgerjedt.

folytatás következik

mvh

acsai