Huszonöt év után költözött haza szülővárosába. Egy messzi faluban élt addig, és úgy határozott, visszamegy. Egyedül. Házassága fiatal feleségével hamar megromlott, és már nem volt értelme tovább együtt élniük.

Berendezkedett új lakásában, állást is talált, megkezdte magányos életét. Álmában újra és újra előjöttek fiatalkori emlékei, első szerelme. Szinte mindennap vele álmodott.

Szép, szőke 20 éves lány volt akkor. Rajongott érte. Egymás mellett dolgoztak az irodában, sokszor úgy érezte, vibrál köztük a levegő. Sokat beszélgettek, de mire vette volna a bátorságot, hogy udvarolni kezdjen, a lányt felvették a főiskolára és elkerült Budapestre.

- Ennek már lassan 30 éve - számolgatott magában. - Egy közel 50 éves asszony még most is csinos lehet, talán egyedül él, jó lenne vele találkozni.
Vette is a telefonkönyvet, elkezdte böngészni. Valakitől hallotta, hogy ő a főiskola után visszatért a városba és többé nem költözött el. Meg is találta a telefonkönyvben, egy utcányira lakott tőle. Egyszer, egy magányos esti órában elhatározta, hogy elmegy ahhoz a házhoz, hátha szembetalálkozik a lánnyal.

Egy új építésű, nagy épület volt. A kapun az ő neve felett egy férfi névtáblája állt. Valami doktor volt. Ezek szerint férjnél lehet. Kicsit lelassította a lépteit, hátha hall valamit. Úgy is történt. Nagy üvöltözésre lett figyelmes, egy nő artikulátlan hangjára. Megijedt. Ekkor kiviharzott Ő. Kezében whiskysüveggel szaladt, megbotlott a lépcsőben, hasravágódott. Majd felállt, és tántorogni kezdett. Ekkor észrevette őt, és elindult felé.

A nő odabotladozott a kapuhoz, és megpróbált egy helyben megállni a kerítésbe kapaszkodva, de nem ment neki, minduntalan el akart esni.
- Te ki vagy? - kérdezte akadozva.
- Senki - válaszolta a férfi, majd sarkon fordult és hazaindult.
Az asszony ottmaradt és üveges szemmel bámult utána.