Mindig én
(Fordítás, Placebo: Every me, every you)
Az arc, a ránc: A holt vágy.
Az áldott szerelem: szívás.
Szívem méreg, testem fáj.
A tiéd áru, s elkelt már.
Vésd karomba a neved,
Gond helyett hajtsd ide fejed,
Hisz nincs más mit tehetnénk,
Ez mindig te vagy és mindig én.
Szerelmet, ha játszom,
Új prédára vágyom,
Durva, és nem bánom
Nincs mentség e világon.
Ahogy a dolgok most jönnek
Úgy is a túl sok méreg öl meg.
Mert nincs más mit tehetnék,
Ez mindig te vagy és mindig én.
A szerelem soká él
Vár veszteget és elég.
Szedd össze magad! Mennyei Ég!
Ennyi még soha nem volt a tét!
És, ha mindenem eléd teszem,
Későn jött e kényelem.
De nincs más mit tehetnék,
Ez mindig te vagy és mindig én.
Vak vezet világtalant,
Önző vagyok s gátlástalan
Szajha a szerelem, mindig van
Valaki, hogy élvezzem és otthagyjam.
Egyes egyedül térben és időben
Semmim sincs és enyém minden
Valami tőled, valami szomorú
Every me and Every you |
