[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

FULLEXTRA.HU OLDAL
A FACEBOOKON IS!




Könyvet szeretnél?




Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Versműhely



Pályázati lehetőségek



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: VanLola90
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9090

Most jelen:
Látogató: 12
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 13

Jelen:


Támogatónk


Fullextra Szépségszalon
CÍMVÁLTOZÁS!
2016.jan.11-től
Bp.XVIII. Üllői út. 365.


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Ajánlott weblapok
· 1: kortársirodalom.lap.hu
· 2: Gligorics Teru Versei
· 3: magyarirodalom.lap.hu
· 4: A Hegy - NeMo blogja
· 5: Barátok Verslista honlaja
· 6: Orbia
· 7: Máté László honlapja
· 8: Sidaversei
· 9: vers zene.lap.hu
· 10: Fényfa
· 11: Wendler Mária portál
· 12: SOmannák
· 13: Haász Irén weblapja
· 14: haiku.lap.hu
· 15: Olvasás lap.hu
· 16: Janusvers
· 17: Kaláka
· 18: Dezső Ilona Anna honlapja
· 19: Hegedűs Csaba honlapja
· 20: Végh Sándor személyes honlapja

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Költői szótár
Ideje:: 07-04-2005 @ 11:40 am

(Eszement kísérlet alkotás-közbeni értelmezésre)

AVARFUTÁS

Könnyed, neszező futás.
Kipirul az Űzött arca, s e bőrparázs fényében felragyog az Üldöző páncélügetése. Az Űzött torpanása a tisztáson: dac és megadás. Az egeket mossa a kezdődő harc íze. Füst száll tétován az egymásnak feszülő testek fölé, s lendül, akár a zászló, mikor a zászlós – már holtan – a csatatér porába hull.

ÁRNYÉKLOBBANÁS

A por-töltetű augusztusi délutánok vakfehér vásznának elsötétülése.
A reggel és a délután súlyának aránytalansága felborítja valóságunkat: égre meredő pereme alól lobban ránk az alkonyi árnyak sötét-hűs vászna.

ÁRNYKERESZT

Holdfényes, álmatlan éjeken az ablakból a padlóra vetülő, változó perspektívákban mozgó, sötét jel.
Egyszer feszület, másszor a Megfeszített kiáltásának írásjel-szerű árnya.

BÉKAKUPORGÁS

A két hatóerő (vonzás és taszítás) pólusváltása.
Megnyugvás e pillanatban: befelé figyelünk már, az ugráskényszert megelőző remegésre.

CSISZOLT TÉR

A tér második síkja, az első sík égre vetülő tükörképe.
Felkiáltunk, de válaszul csak fényt kapunk, amely földre szegezi árnyunk. Az áprilisi utcák, a futás a szikkadó járdákon, a hempergés a szalma aranyán, a délzászló lobogása tavasszal – mindez e térben történik.

DÉLZÁSZLÓ

A levegő lobogó selyme, őrangyalunk könnyű lehelete. A súlytalan seregek vonulását köszönti felettünk.

EMELT TÉR

A térsík fénnyel kiemelt része.
Az egyszerű lét papjaivá válunk mind e ragyogó oltárok (színpad, ágy, vacsoraasztal), e bálvánnyá magasztalt síkjaink körül. Ha eléjük járulunk, az eleven, lüktető áhítat feledteti az e terek mögött lappangó veszélyt.

ÉGVONALAK

Káprázat.
Felszédülés okozta csíkozás az égbolt kékjén, az ölelés árnyának mozgásterét határoló rácsozat. Nem örök: szempárában oldható.

FALKEHELY

A beszűkült lét ólomszínű edénye.
Míves, zárt fedelén porlódva omolnak az időtömb hulló rögei. Az alvó: kuporgó gyöngyszem e kehely alján – álmai oldódnak s színüket veszítik a méregsűrű örvénylésben.

FÉNYSZOMJ

Erőtlen lebegés az árnyéklobbanásban, ütközés az elmúlt együttlét kellékeivel, melyek között magunk is kihúnyt emlék vagyunk csupán, s szemünkben a fényszomj vak dühe.

HALÁL FÉNYEI

Fények a küszöbön túl, mikor átbukunk a rejtett ajtón.
Mint egy üstökös szétrobbant, kemény magja: tudatunk gyémántrögei fényt lobbantanak a halál szintjein. Az első szint süket dübörgés, fénye vakfehér. A második szint őskemény, fénye, a tűhegynyi villanás, átlövell a szón: „fájdalom” – amely itt, múlásában kapja értelmét. A többi szint fénye dermedt jéghártya: lényegük a roppanás. Megmérettetünk e zúzott zajban: balra a gyémánt, jobbra a ragyogás...

IDŐJEL

Hasadás a csend burkán: a csiszolt tér fénylik át e résen.
Fényében felegyenesedhetünk, s dönthetünk: mozdulatunk kezdet-e, vagy átrendeződő állapot.

IDŐRÖG

Az idő tömbjének töredéke.
Aranyfényű, tenyérrel mérhető rögöcske, mozgásban: húnyóban, gyulladóban.

IDŐTÖMB

Az éj talajába süppedt, tömör, nemesfém tömb.
Nem karcolhatja a fájdalom gyémántkése, s lepattannak róla a cselekvés célzott lövedékei. Öntörvényű létére jellemző a rögomlás, de e rögök nem hordozzák az anyatömb lényegét, hisz változók (húnyók és gyulladók): porrá málnak a tenyér melegében.

ÍGÉRT JEL

Erre az oldó jelre vár itt minden. A sereg soraiból neszek hallanak ki, horkannak a lovak, feszülnek a zablák. Az arcokon vasak, csatok, fegyverek tükörfénye, s a jel előtti csenden átüt a hideg verejték... Az angyalok vértelen mosolya azonban rejti még a majdan intőt.
Ha feltárul a kapu egyszer, a roham elsöpri e kettőt – a Mosolygót s a Fénylőt. Átvágtatnak majd a hadak az elsötétülésen, a dübörgő ég korma ránk szitál, s mi, kik e jelre vártunk, állunk majd vakon, kihull a kard kezünkből, s ruhánkra fröccsen a sár.

ÖLELÉS ÁRNYA

Az égvonalakig rettenő, s onnan ernyedten visszaszárnyaló madár röptének érintése arcodon: tenyérnyi foltja elhalványul a fegyverragyogásban.

ÖLÉSTERV

Verejtékcsíkok vér-vértezetben küzdő testemen.
Húnyt szemmel, ujjal érintve olvasod e jeleket. Felsértik ajkadat a kulcsszavak, s elvérzel tervem ezüstfonatában. Jajszavad oldó szóvarázs: fegyverem tündököl e ragyogásban.

PÁRHARC

A csatavesztés művészete.
A párok mozgásának koreográfiája szerinti közelítés-távolodás, körkörös futás és kifulladás. Az Üldözött megpihen az Üldöző karjában, s a riadt vadász egyetlen fegyvere, a vakfehér félelem, élét vesztve hull űzöttje vállára. Sebző e harcban az ujjbegy-érintés: a serkenő vér cseppnyi tükrében minden szó felragyog. Túl nagy e harc kiszabott mezeje: az ölelés madárnyi árnya észrevétlen múlik el.

PILLAFONÓDÁS

Ernyedés az álmos lét szobamelegében.
Az utolsó gyöngyszem az ébrenlétre fűzött események füzérén, az időrög porrá omlása, oldódás e húnyó szitálásban.

PILLASZIKRA

A pillafonódást zavaró feszültség kisülése.
Egy emlék tűhegynyi izzása és kihúnyása, a múló pillanat negatívja a zárt szemhéj vörös vásznán.

PORTÖLTET

A perzselt augusztusi utaknak nyári záporban vak füsttel puffogó pora.

SÚLYTALAN SEREGEK

A reggel ékszerdobozából az égre kaptató lovasok.
Könnyed galoppjuk fűborzoló szele arcokat fényez. Angyalunk szelíd unszolására magunk is utánuk indulunk, a mosolyával ígért cél felé.

SZEMPÁRA

Kemény vonalakat s az emlékek mészhéját oldó, könnyű áramlás, vágyaink talajvize, rejtett tó a lélek sivataga alatt, melyben kényszerű fürdőt vesznek szeretteink.

SZOBAÉJ

Éj-élményünk meghatározó elem.
Csordultig telik vele szobánk, e lassan forgó falkehely. Sűrű közegében nem terjed a hang, s erőtlenül fullad el minden kibocsátott fény. A benne alvók testére egyetlen jel vetül: az árnykereszt.

SZÓPARÁZS

Derengés a vesztett csaták alkonyában.
Összekotort szavaink önsúlyú izzása. Pihenés, béke, ernyedő görcsök, felmutatott vércseppek. Elhallgatott mozdulatok éledése a verejték hűlő sós szagában, pillaszikrák röppenése.

SZÓSZAKADÁS

Az írásba roppanó szóközök.
A világűr fekete lyukaihoz hasonló, ám azokkal ellentétben vakfehér vákuum, melynek peremén értelmetlenné fakuló szavak omlása figyelhető meg. Élőbeszédben is észlelhető, de ekkor a beállt csendben nincs mozgás: általános a dermedés.

SZÓVARÁZS

Ha párharcunk elcsitul, s a dúlt tér agyagig koptatott földjére roskadunk, hol a szóparázs hunyorgó melegében testemre forrnak sebeid: mindez szóvarázs.
A reggel oldja e kötést, egymás erejét kémleljük újra, s már élezzük fegyverünk, párharcra készen, talpig vér-vértezetben.

SZÓZÁR

Visszhangtalan szavaink kattanó bilincse ajkunkon.
A kulcsszó felvérzi, ha megszólal, kedvesünk ajkát.

TÉRSÍKOK

Életterünk rétegeződése.
Békaperspektívában kuporogva, testünkben az ugrás kényszerével, kétirányú lehet a mozgás: a kitörés íve felfelé, s lefelé a zuhanás horzsoló egyenese. A két erő: a vonzás és taszítás. Az elrugaszkodás csúcspontján ragyogás, a zuhanás végpontján roppanás.
Fel-le csapódunk e síkok között, s a mozgásunkat arasznyira eltoló oldalszél a levegő kiáramlása csupán fullasztó terünkből.

TÜKÖRRÁNC

A halál mélyrengéseinek felszínre kirajzolódó törésvonala.
Képtorzító hiba az ébrenlét csiszolt lemezén, s repedés az álom síküvegén.

VAKFEHÉR

Túlfűtött, a végletekig kiélt színek átütő erejű villanása egünkön. Belső tájainkon a fájdalom lobbanását kísérő jelenség. Ez a legszelídebb a halál fényei közül.

VÉR-VÉRTEZET

Szikkadó vér az összeverekedett gyermekek arcán, párolgó haragjuk salakja, mely nem mosható le többé. E páncél kétes védelmébe bújva vesszünk számba nyert és vesztett csatáink zsebnyi kacatját.

ZÚZOTT ZAJ

Fényszilánkok és hangtöredékek végleges, dörrenő átrendeződése a halál pillanatában. E mélyrengés felszíni jele a tükörránc.



Utoljára változtatva 07-04-2005 @ 11:40 am


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: Atlantiszi
(Ideje: 07-04-2005 @ 11:49 am)

Comment: Stevew! Ez nagyon tetszik! Rendkívül érzékletes, képszerű, mit kép, egyenesen filmszerű! Hangulat-kódok, esemény-kódok, karaker-kódok, sőt: jelenet-kódok! Nem is kell mást tenned, mint e szavakat (kódokat) a történés sorrendjében felsorakoztatnod, s máris, ki-ki önnön szűrőjén áteresztve őket, nézheti a saját, egyéni, személyreszabott (saját fantáziájával fűszerezett) filmjét! Óriási ötlet! (Hol vannak innen az emotikonok? Ide raknék most valami fergetegeset jelentőt!)


Hozzászóló: LunaPiena
(Ideje: 07-04-2005 @ 11:55 am)

Comment: Döbbenetes szóképek, magyarázatok. Minden csodálatom a tiéd... csak ne fájnának úgy azok a szavak...


Hozzászóló: zanzaa
(Ideje: 07-04-2005 @ 12:21 pm)

Comment: Stevew! Minden szavad kincs. Csak ámulok és nem térek magamhoz.


Hozzászóló: stevew
(Ideje: 07-04-2005 @ 12:44 pm)

Comment: Kedves Atlantiszi! Pontosan rátapintottál arra, mi volt a célom. A bevezetőt, melyet a közlésből kihagytam, ennek bizonyságául most ide írom: "E szótár labirintusában, rövidsége folytán, eltévedni talán nem lehet. Jelzettek, kulcsszavakkal, az irányok. A Szerzőé volt a munka könnyebbik része; a neheze az Ovasóra vár. E félkész elemekből verset építeni oly teher, melyet csak a fájdalommal játszani tudók vállalhatnak... S az író, ím, most félreáll." Lehet bennünk talán valami közös (hogy a neveddel játsszak: talán az ősi, atlantiszi múlt öröksége..?), hogy így ráéreztél... :)) Kedves Luna és Zanzaa, köszönöm, hogy olvastok. Szeretettel: Stevew (Fehér István)


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.14 Seconds
pharmacy online