Szemek csipkefátylak között
Ezt már láttam. Akkor is mély hatást gyakorolt rám. Álmomban is Ő néz engem. Meg kell melegednem. Meg kell merevednem. Sóbálvány leszek. Lót felesége, az izraelita. Sirokkó fúj, ha Rád nézek. Sírokra lépek. Síkokra. Más dimenzióba. Eltévedek. Elrévedek. Mert nyitott szememmel nem látom, hol a testhatárom. Három vonal csak a lelkem. Míg ezt a hölgyet ki nem hevertem.
Ez egy vers, nagyon szabad. Repüljetek velem!
Mert én már nem tanulok, én már csak tanítok a novelláimmal: emberséget, hülyeséget, szerelmet, csalást, ostobaságot, dramaturgiát, párbeszédet, szójátékot, viccet, verset, prózát, borzalmat, piócát, hogy hogy kell másnak szívni a vérét, hogy az ne vegye észre, élősködést, erőlködést, ősködöt, örömködést, az örömkönnyet, ösztrogén szintet, arousal-szintet, művészi szintet, szintetizátort, a lelki védő sátort, pimaszkodást, és a másik tiszte-letét, a káromkodást finoman, kulturáltan, hogy kell őrizni a szemed, őrizni az álmod, őrizni az igazságot, őrizni a gazságot, őrizni a termést, őrizni a merést, a szenvedést, átvinni a csónakon a szerelmet, átvinni az átvitelt, átvinni a dalolást kotta nélkül ti-ri-ri-tával, hogy kell bánni a lelki hintával, bánni a szóval, a lasszóval, a drogprevencióval, a széppel, a néppel,
a pórnéppel, a porfészekkel, a portrészekkel, a festővel, a képpel, a léppel, a májjal, a maja hieroglifákkal, a fákkal, a fűvel, a bőséggel, a mesterséggel, a mesterkéltséggel, a vesszővel, a ponttal, a kérdőjellel, az idéző jellel, az igazolással, a hamiskodással, a pornóval, a sztor-nóval, a timpanonnal, a timpánival, a nemi élettel az embernél, a vérrel, az egyezséggel,
a perlekedéssel, a késsel, a villával, a kanállal, az ollóval, a porolóval, a sorolóval, a bana-litással, a banánnal, a talánnal, a talánnyal, a koldus tetűvel, a betűvel, a szimfóniával,
a szimpátiával, a modettával, a mondottával, a rontással, a romlással, a porlással, a halállal, a szomjúsággal, a szívóssággal, a szinkópával, a színpompával, a szintezéssel, a légvár felépítéssel, a városiasodással, a Szodomával, a Gomorával, a gonorrhoeával, a nemi betegséggel, az éggel, az istennel, az ördöggel, a pörgővel, aki már nem tud megállni,
a hajléktalannal, akinek nincs hol hálni, az őrszemmel, akinek nincs hol állni, az angyallal, akinek nincs hova szállni, a tromffal, a trollal, a broillal, a mollal, a dúrral, a sznobsággal,
a skótsággal, a prolongálással, a rongálással, a szórvány kisebbséggel, és újra a széppel.
Tort ülnek rajtad
Koholt vádakkal elítélnek, kevés forintodért megítélnek. Jogod van hallgatni, mert felhasznál-hatják ellened. Mikor lesz újra végtelen a vágy? Sopánkodj, azt is halkan! Ne mozdulj többé ajkam! Ne mondd ki, ami gerjeszt! A fikarcnyi lét leteper, a boldogságon más hever. Szemét az úr feletted. Hiába kolompolsz. Itt a vég, ha nem látnád. Neked csak ezt kínálják. Tovább is tort ülnek rajtad. Kasztráltak rég a senkiházik. De törj ki magasra tartott karral, vívd a harcot! Ne szégyelld megmutatni az arcod! Ne lépj fel ellene félve, szorongva, szemérmesen! Száguldj csak fölényesen! A tűz márciusa a fegyver, ha az ember lelkében újra felkel.
|
|
|
|
|
