[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 196
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 196


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: BLOG, Napló!


BLOG, Napló!
[ Blog (napló) főoldala. | Regisztrálj! ]

A tagoknak lehetősége van saját blogot (Naplót) vezetni, és azokhoz hozzászólni.


Confused.gif
Rendhagyó mese
Ideje:: 12-08-2006 @ 04:08 pm

- Anyuuu! Mesélj nekem valamiiit! – Kérleli a gyermek az anyját. - Jól van jól. Gyere feküdj ide mellém. – Enyhül meg. - Nyuszikás mesét mesélj! – Mondja most a kicsi és hüvelykujját szájába véve, maciját magához szorítva anyjához bújik, nagy szemeit rászegezi. - Nyuszikásat? Na jó, hát legyen. – És belekezd: - Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egy hatalmas erdő... - Anyuuu! De ugye kerek volt? - Hát persze kicsim. Szóval ez a kerek erdő olyan nagy volt, hogy még a hétmérföldes csizmával is 3 napig tartott átkelni rajta. Ennek az erdőnek a legszélén élt egy házikóban – beillett volna egy középkori kastélynak is - a nyuszika. Egész nap csak ugrabugrált, répát evett, a több milliós házimozi rendszer előtt henyélt. Mondták is neki a többi állatok, hogy nem lesz ennek így jó vége, meg fog ő ezért még bűnhődni. De ő csak nevetett, és sütette tovább magát a kerti medencében. Egy szép napon elhatározta, hogy tesz egy kirándulást az erdő másik felébe élő barátaihoz, s hogy még izgalmasabb legyen a kirándulás gyalog vágott neki az útnak. Ment, mendegélt, mikor egyszercsak segélykérő kiáltásokat hallott valahonnan. A hang irányába fordult, és kereste, honnan jött. Már egészen közelről hallotta, mikor a lába előtt észre vette a hatalmas gödröt. A széléhez guggolt, fölé hajolt és lekiabált: - Hahóó! Van itt valaki? - Én vagyok, az agresszív kismalac, és beleestem a gödörbe. – Felelte egy mogorva hang. - Húú, kismalac, most nincs nálam semmi amivel kihúzhatnálak, rám most nem érvényes a vicc tanulsága, hogy akinek kicsi a farka, legalább kocsija legyen...Róka barátomnak mázlija volt...na de várj itt, majd szólok valakinek, hogy segítsen. - Nem várok! – jött a goromba válasz. A nyuszika nem törődött vele, csak felugrott és folytatta az útját. Ment mendegélt 3 nap 3 éjen át, mikor az ösvényen szembe jött vele biciklin az agresszív kismalac még agresszívebb ikertesója. Nyuszika nagyon megörült, és integetni kezdett. Mikor a kismalac közel ért hozzá, irdatlan nagyot zakózott. Nyuszika megijedve odaszaladt: - Jól vagy kismalac? Nem esett bajod? - Kuss, így szoktam leszállni! – Jött a válasz. A nyuszi kissé megszeppent, de nem vette zokon. Te, figyelj csak! Az ikertesód beleesett egy gödörbe innen 3 napi járóföldre. Segítenél neki? Én is megtettem volna, dehát nem tudtam segíteni... – A kismalac válaszra sem méltatta, felpattant a bringájára és elviharzott. Nyuszi megvonta a vállát és tovább ment. Újabb 3 napos menetelés után már nagyon koszosak és rendezetlenek voltak a körmei, és kezdett hisztis is lenni. Leült hát egy fatönkre, elővette a körömreszelőjét, és nekiállt szépítkezni. Egyszercsak arra jött Ravaszdi Róka, vérvörös bundáján megcsillant a napfény. Meglátta Nyuszit, s ha meglátta, meg is szólította: - Szia Nyuszi! Hát te mit csinálsz itt, ahol a madár se jár? - Szervusz Ravaszdi! Tudod, csak hegyezgetem a körmeimet, hogyha erre jár az oroszlán széttéphessem. – Vetette oda lazán. A róka fülét-farkát behúzta, s eliszkolt onnan. Nem sokkal később az éjfekete bundájú, vicsorgó Farkas Koma, és a hatalmas termetű, mély hangon brummogó Medve is így járt. Egyszer azonban a peckesen lépkedő oroszlán is arra tévedt, s ő is megszólította: - Hello Nyuszi! Hát te mi járatban? - Szia Fenséges Oroszlán! Én csak itt ücsörgök, reszelgetem a körmeimet, és mindenféle hülyeségeket beszélek. - Csak nehogy megüsd a bokádat! – Nevetett tréfásan a nagy oroszlán. - Ááá, én soha, de köszönöm a figyelmeztetést. – Mosolygott mézédesen a nyuszika. Az oroszlán folytatta délutáni körútját, a nyuszi pedig elpakolta a cuccait és fáradt lábacskáit kímélendő, útba ejtett egy motorboltot, hogy kényelmesen utazhasson mégiscsak. Éppen 100-zal repesztett az új Harley-ján, mikor meglátta az árok mellett fetrengő részeg Farkast. - Ejnye-bejnye farkas-barkas, látod, ha nem innád el az összes pénzed, neked is lehetne ilyen szép mocid – szólt oda neki. A farkas nagy sárga szemét ráemelte, majd elvonszolta magát onnan, Nyuszika pedig tovább robogott. Hamarosan egy kis kocsmához ért. Szomjas is volt, éhes is volt, betért hát oda. Mire megvacsorázott, a kocsma is megtelt, egyre paprikásabb lett a hangulat. Gondolta ő is beszáll a buliba, elkiáltotta hát magát: - Hé! Ki akar verekedni? – Egy darabig csend, majd feláll a medve. - Én. - OK Maci, akkor te velem vagy. – Vágta ki magát szorult helyzetéből. A többi állat azonban tartott a medvétől, ezért a nagy verekedés elmaradt, mindenki ment a maga dolgára inkább. Nyuszi kifizette a számláját, felpattant a mocijára és eldöngetett. Hirtelen nagy berregésre lett figyelmes. Belenézett a visszapillantóba, és egy tűzpiros Ferrari közeledett 200-zal. Az előbbi farkas ült a volánnál. Nyuszi köpni-nyelni nem tudott mikor lefékezett mellette. - Mond csak, honnan volt neked pénzed egy ilyen csodára? - Tudod Nyuszika, már nem fértem el az odúmban, gondoltam visszaviszem az üres üvegeket... Na légy jó! Arrive Derci! – Azzal vastag porfelhőt húzva maga után, állva hagyta a nyuszit. Még egy percig döbbenten állt, aztán észbe kapott és ő is elrobogott. A nagy erdei tisztás mellett vezetett el az útja, ahol nagy volt a mozgolódás. Gyűlés készülődött. „Ártani nem használ, ha én is elmegyek” gondolta magában. Leparkolt a modern riasztóberendezéssel ellátott parkolóházban, és csatlakozott a többiekhez. A Bölcs Bagoly nyitóbeszéde után az élelmezési probléma került az első napirendi pontba. Kevés volt az élelem az erdő lakóinak, ezért úgy határoztak, hogy mindenki mond egy viccet, és akién legalább 1 állat nem nevet, azt megeszik. A nyuszi úgy döntött szerencsét próbál, kiállt hát a tömeg elé, és belekezdett: - Az üzletházban áramszünet volt, néhány órára leállt az élet. 2 barátnő összetalálkozott, és mesélték egymásnak az élményeiket. Így az egyik: - Fúú képzeld, pont a liftben voltam, 3 órán keresztül be voltam oda zárva, iszonyú volt.... – Ááá az semmi – legyint a másik - , nekem 3 órát kellett állnom a mozgólépcsőn... Az állatok szakadtak a röhögéstől, a medvét kivéve. Nem volt mit tenni, meg kellett enni a nyuszit. A következő bátor jelentkező az őzike volt. Ő is kiállt, elmondott egy rémes faviccet, nem értette senki. Egyszercsak éktelen hahotázásban tört ki valaki. Mindenki a medve felé fordult: - Te, Maci, normális vagy? Ez siralmas volt. - Tudom – felel könnyeivel küszködve -, de nem is azon nevetek, csak most esett le a nyuszika vicce. Mindenki fogta a fejét, hogy lehet valaki ennyire fáziskéséses, de már nem lehetett visszacsinálni semmit. Nyuszika eközben felkerült Szent Péter elé, és miután ő helyesen megfelelt a kérdésre (amire előtte 3 szőke nem tudott) tisztázták a játékszabályokat, és megkapta a feladatát. Az erdőt kellett járnia, és teljesíteni kellett mindenkinek legalább 2 kívánságát. Pechére pont az a kismalac jött vele szembe legelőször, akit annak idején nem tudott kihúzni a gödörből. Megszólította: - Szia kismalac! Tudod mit? Lehet 2 kívánságod. - Hmm... – gondolkodott a malac – verj ebbe a fába, itt ni, egy szöget, de úgy, hogy senki ne tudja kihúzni. – Nyuszi meglepődve ugyan, de teljesítette. - Na és mi a második kívánságod? - Húzd ki! – vetette oda gorombán, majd faképnél hagyta. A nyuszi talán még ma is a szöget próbálja kihúzni, büntetésül a henyéléséért, de az is lehet, hogy azóta már kikötött a sürgősségin, a nyulam-bulacián. Ki tudja? Ha kíváncsiak vagytok rá, járjatok utána, és meséljétek el nekem is! Itt a vége fuss el véle! És most aludj kicsim – suttogta gyermeke fülébe az anya, nem kellett kétszer mondania, a kicsi édesdeden álomba szenderült.


Utoljára változtatva 12-08-2006 @ 04:08 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Blogozó profil
Blogozó profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés
Journal ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.36 Seconds